Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Orosz források szerint az Ukrajna felől behatolni akaró ukrán szabotőröknél német gyártmányú géppisztolyok voltak, s valószínűleg robbantásokra készültek, mivel jelentős mennyiségű robbanóeszköz volt náluk. Oroszország szerint az ukrán titkosszolgálat folyamatosan küld szabotőröket Oroszország területére, s Moszkva szerint ugyancsak Ukrajna áll a 2014-ben annektált Krímet és Oroszországot összekötő hidat megrongáló robbantás mögött.
Kelet-Ukrajnában több fronton is súlyos harcok dúlnak, ukrán közlések szerint a Szlovjanszkhoz közeli Bahmutnál – ahol az orosz erők már hónapok óta ostrom alatt tartják az ukrán kézen lévő települést – az ukrán hadsereg újabb támadásokat vert vissza és komoly veszteségeket okozott az ellenségnek. Az ukránok állítólag a Luhanszk megye határához közeli Kreminna közelébe jutottak: Szerhij Hajdaj kormányzó szerint az ukrán erők 20 kilométerre vannak a várostól, amelytől már csak 25 kilométerre fekszik Szeverodonyecktől, amelyet az orosz erők még a nyár folyamán foglaltak el.
Bár továbbra is elmaradnak az orosz katonai sikerek, Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese ismét azt hangsúlyozta, a Kreml nem adja fel céljait és addig folytatja a „különleges katonai akciót”, amíg nem űzi ki a hatalomból Ukrajna „gusztustalan náci” vezetését és demilitarizálja teljes egészében a szomszédos országot. Az egykori államfő, majd miniszterelnök arról is beszélt, hogy szerinte a Nyugat csak azért nem hirdetett még hivatalosan is hadat Oroszországnak, mert az ország hatalmas nukleáris arzenállal rendelkezik, és katonai doktrínája lehetővé teszi, hogy amennyiben az ellenség az ország területi integritását fenyegeti, elsőként is használhasson atomfegyvert.
„A nyugati világ két vágy között egyensúlyoz: meg akarja alázni és szét akarja verni Oroszországot, miközben mindenképpen el kívánja kerülni a nukleáris apokalipszist” – írta a politikus a Rosszijszkaja Gazeta című lapban közzétett cikkében. Medvegyev szerint amíg Moszkva nem kapja meg az általa követelt biztonsági garanciákat, addig a világ folyamatosan a nukleáris háború határán fog táncolni. „Mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy megakadályozzunk egy ilyen háborút”– hangsúlyozta.
