Védelmi megállapodást írnak alá a két ország vezetői Londonban szerdán. Közös hadgyakorlatok is jöhetnek.
Átfogó kétoldalú védelmi megállapodást ír alá szerdán Londonban Rishi Sunak brit és Kisida Fumio japán miniszterelnök, amelynek lényegesebb pontjait szerdán tette közzé a Downing Street. Az egyezmény - amely több mint száz éve a legnagyobb horderejű ilyen szerződés a két ország között - jelentősen bővíti Nagy-Britannia és Japán védelmi és biztonsági együttműködését.
A megállapodás egyik sarkalatos pontja, hogy lehetővé válik a két ország számára fegyveres erők állomásoztatása egymás területén, és ennek révén mód nyílik az eddigieknél nagyobb kiterjedésű, összetettebb hadgyakorlatok közös tervezésére és kivitelezésére. Ezzel
Nagy-Britannia az első európai ország, amellyel Japán ilyen típusú - egymás területéhez is viszonos hozzáférést biztosító - védelmi együttműködési megállapodást köt
– közölte Rishi Sunak hivatala.
Az egyezmény előkészítése tavaly májusban, még a kettővel ezelőtti brit miniszterelnök, Boris Johnson hivatali idejében kezdődött és az előkészítő munka most jutott el a megállapodás aláírásáig.
A Downig Street kiemeli, hogy a brit-japán védelmi szerződés megkötése előtt alig néhány héttel állapodott meg Nagy-Britannia, Japán és Olaszország a Global Combat Air Programme (globális harcirepülőgép-program) nevű kezdeményezésről, amelynek célja újgenerációs harcirepülőgép-típus közös kifejlesztése.
A londoni kormányfői hivatal szerint Rishi Sunak és Kisida Fumio kétoldalú megbeszélésén várhatóan szóba kerül Nagy-Britannia csatlakozása az Átfogó és Előremutató Csendes-óceáni Partnerség (CPTPP) nevű szabadkereskedelmi szerveződéshez is.
London 2021. február 1-én, egy évvel a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után terjesztette be hivatalosan csatlakozási folyamodványát a CPTPP-hez. A megállapodás eredeti, Csendes-óceáni Partnerség (TPP) nevű változatát hosszú évekig tartó tárgyalások után 2016. február 4-én, az új-zélandi Aucklandben írta alá az ázsiai-csendes-óceáni térség 12 állama.
Az aláírók között volt az Egyesült Államok is, de Donald Trump volt amerikai elnök választási ígéretéhez híven 2017 januárjában, első munkahetének első napján aláírta azt a rendeletet, amelynek alapján az Egyesült Államok kilépett az egyezményből.
A többi 11 ország képviselői 2018. március 8-án parafálták az Egyesült Államok nélküli csendes-óceáni szabadkereskedelmi övezet fenntartásáról szóló megállapodást. Az Átfogó és Előremutató Csendes-óceáni Partnerség névvel újraformált megállapodásnak Ausztrália, Brunei, Kanada, Chile, Japán, Malajzia, Mexikó, Új-Zéland, Peru, Szingapúr és Vietnam a tagja.
Az 500 millió lakosú CPTPP-csoport évenként előállított együttes hazai összterméke (GDP) hozzávetőleg 13 500 milliárd dollár; ez a világgazdasági szintű GDP-érték mintegy 13,4 százaléka.
Élhetnek-e együtt valaha az izraeliek és a palesztinok? Mit gondol egy izraeli katona arról, akik nem akarják a gázai háborút? Földes András izraeli videóriportja erre is rákérdez, és azt is megmutatja, hogy milyen háború zajlik maguk az izraeliek között.
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
