Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Mivel továbbra sincs jele annak, hogy Oroszország a békére törekedne, folytatni kell az Ukrajna számára nyújtott támogatásokat – mondta szerdán Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben a tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozását követően.
Stoltenberg üdvözölte több szövetséges ország nehézfegyverekre és katonai kiképzésre vonatkozó felajánlásait és arra ösztönözte a tagországokat, folytassák Kijev megsegítését.
Hozzátette, a tagországok szakminiszterei a tanácskozáson újabb lépést tettek az elrettentés és a védelem fokozására, valamint megegyeztek abban, hogy közös koordináció révén javítani fogják a létfontosságú infrastruktúrák védelmének fejlesztését.
A főtitkár továbbá sürgette Törökországot, hogy ratifikálja Finnország és Svédország NATO-csatlakozási kérelmét, ugyanis mind a 30 NATO-tagország elfogadta ezek csatlakozási kérelmét. Ezen az ügyön kívül is terhelik problémák a Nyugat és Törökország kapcsolatát, erről itt írtunk:
Svédország NATO-csatlakozásánál súlyosabb dolgok terhelik a Nyugat és Törökország viszonyát
A Nyugat elveszítheti fontos szövetségesét, Törökországot, amely valójában Washingtont zsarolja Svédország NATO-csatlakozásának blokkolásával. A fő problémát a szíriai kurdok jelentik, mert ami az USA-nak stratégiai érdek, az Törökországnak egzisztenciális veszély.
Megjegyzendő, hogy Magyarország sem ratifikálta még a finn és a svéd NATO-csatlakozási kérelmet, noha az tavaly július óta a parlament előtt van, már akkor benyújtotta a kormány. Az elfogadása azonban azóta is késik, és Orbán Viktor miniszterelnök, a kormány, a miniszterek rendre egyre későbbi dátumokat ígérnek a döntésre. A magyar kormányfő tavaly novemberi ígérete szerint februárban, a tavaszi ülésszakra összeülő törvényhozás egyik első dolga lesz ez.
