Svédország NATO-csatlakozásánál súlyosabb dolgok terhelik a Nyugat és Törökország viszonyát

Sokat elárul Washington és Ankara kapcsolatáról, hogy a Biden-kormányzatnak majd két év kellett Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter hivatalos meghívásához. Bár a török diplomácia vezetője és amerikai kollégája, Antony Blinken NATO- és ENSZ-találkozókon többször is tárgyalt egymással, Washingtonban is bőven volt mit megbeszélni. Talán

a legfontosabb téma a NATO-bővítés lehetett, amelynek Ankara az útjában áll.

Olyannyira, hogy a kétoldalú egyeztetések után Tayyip Erdogan török elnök kerek perec kijelentette: Ankara megakadályozhatja Svédország felvételét, de Finnországnak zöld utat adhat.

Szijjártó: „Baromság", hogy a svédek szerint a Korán elégetése a szólásszabadság része

„Ahol csak lehet, gyorsítjuk a beruházást" - erről állapodott meg a paksi atomerőmű-bővítés ügyében Szijjártó Péter az orosz energiaügyi miniszterrel, akivel telefonon beszélt, de ehhez elég korán kellett kelnie.

Erdogan újfent 120 „kurd terrorista”, illetve „kormányellenes aktivista” kiadatását követelte a svéd kormánytól. Ankara egyúttal beszüntette az akadályok elhárításáról szóló tárgyalásokat, és az sem tett jót a svéd–török kapcsolatoknak, hogy Stockholmban rendre kurdpárti és iszlámellenes tüntetéseket tartanak a svédországi kurd csoportok és baloldali aktivisták szervezésében. Ráadásul az egyiken egy szélsőséges dán politikus Koránt égetett, amire Ankara lemondta a svéd védelmi miniszter látogatását.