Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A tavaly októberben hivatalba lépett Giorgia Meloni jelezte, hogy még február 24., vagyis az Ukrajna elleni orosz támadás első évfordulója előtt tervezte a vizitet.
Az Olaszország Fivérei szélsőjobboldali párt vezetője Ukrajna határozott támogatója, de a kijevi látogatás a jobboldali kormánykoalícióján belül súrlódásokhoz vezethet. Silvio Berlusconi volt kormányfő – akinek konzervatív Forza Italia pártja a koalíció tagja – ugyanis napokkal ezelőtt hangoztatta, hogy ha ő lenne a miniszterelnök, nem találkozna Zelenszkijjel. Berlusconi szerint az ukrán elnök tehető felelőssé a háborúért.
Antonio Tajani külügyminiszter – aki szintén a Forza Italia tagja, illetve annak egyik alapítója – szombaton viszont azt közölte, hogy a G7 csoport müncheni tanácskozásán találkozott ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával, akit Olaszország támogatásáról biztosított.
Olaszország és Franciaország nemrég véglegesítette a tárgyalásokat arról, hogy tavasszal korszerű légvédelmi rendszert szállítanak Ukrajnának.
Így győzhet Ukrajna 2023-ban a nyugati tábornokok szerint
Két amerikai, valamint egy kanadai és egy ausztrál nyugalmazott tábornok egybehangzó véleménye szerint Ukrajna akár még az idén is megnyerheti az Oroszország elleni háborút. Ehhez azonban több feltételt is teljesítenie kell Kijevnek és az Ukrajnát támogató Nyugatnak. A tábornokok még Orbán Viktort is emlegették.
