Bihari Ádám
Bihari Ádám
Tetszett a cikk?
világ

Rejtélyes körülmények között, a múlt ködébe vesző névadással született egy kelet-ukrajnai New York, amelyt az oroszok 9 éve próbálnak bevenni. Ez egyelőre nem sikerült, de a donbaszi New York veszélyesen közel van az orosz támadások alatt lassan megroppanó Bahmuthoz.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában
:::NEW YORK TÁMADÁS ALATT:::
Minden nap meghallgatom az aktuális harctéri jelentéseket Ukrajnából és már hetek óta felkapom a fejem, mikor elhangzik bennük egy-egy újabb támadás “a Toreck, New York arcvonalon”. Először azt hittem, talán rosszul hallottam, vagy esetleg valami egyéb tárgya lehet az elnevezésnek, de biztosan nem egy apró falu a Donbaszban. Pedig de. És nem egy elvakult nyugatsimogató átnevezésről van szó, sőt a település névadását sűrű homály fedi. Ismerjék meg a donbaszi New York, Niu-York (Нью-Йорк) történetét.
Kezdjük az aktualitásokkal. New York (a donbaszi) nagyjából félúton fekszik Bakhmut (2016-ig Artyemivszk) és Donyeck városa között. Elég ránézni a front jelenlegi állását jelző térképekre, hogy egyértelmű legyen, a falu most szinte pontosan a frontvonalon fekszik és állandó orosz nyomás alatt áll, hiszen megszerzésével némileg ki lehetne egyenesíteni a frontvonalat Bakhmut és Avigyijivka között.
A ember első gondolata, hogy valamiféle nyugatos átnevezési láz következtében született meg az elnevezés, de nem hogy erről szó sincs, New York elnevezése annyira a messzi múltba nyúlik vissza, amikor még az amerikai városban még kevesebb mint félmillió ember élt, a Central Park, az Egyesült Államok első közparkja még nem is létezett és az amerikai polgárháború is csak másfél évtizeddel később tört ki. A település először 1846-ban került fel a térképre, az 1859-es népszámlálás idején 13 háztartásban 45 férfi és 40 nő élt a cári birodalom uralma eső alá területen fevkő New Yorkban.
De miért New York? Sébastien Gobert, francia újságíró egy egész könyvet szentelt a településnek, amiben a helytörténelem mellett az ott élők viszontagságos jelenével is foglalkozik. A konklúziója a névvel kapcsolatban: lehet, hogy poén volt. Persze léteznek más elméletek is: nem kizárt, hogy a Nagy Katalin cárné által betelepített német mennoniták alapító kolóniája emlékezett meg alsó-szászországi Jork nevű szülőfalujukról. Mások szerint már érkezésük idején is így hívták a települést. Megint mások szerint egy helyi tisztviselő Amerikából hozott felesége lehetett az apropó, míg a könyv (és Golbert 2021-ben írt cikke) szerint Viktor Kovalov helytörténész nem tudta kizárni, hogy egyszerűen viccből adták a New York nevet a helyiek.
Akárhogy is történt, a XX. század elejére a régió egyik legfejlettebb településévé érett a “Kis Alma”. Lehetett innen telegráf üzenetet küldeni, New Yorkban volt bank, szálloda, fiú- és leányiskola, egy nagy gépgyár és itt épült meg a cár parancsára a bolsevik forradalom előtt az első fenolgyár Oroszországban. Tiszta Amerika.
Természetesen a hidegháborút nem úszhatta meg szárazon az ellenség egyik legfontosabb jelképének számító amerikai megapolisz névrokona. 1951-ben a sztálini rezsim átkeresztelte Novohorodszkére (Újváros) - áll szintén Golbert cikkében. A német memmoniták leszármazottait a diktátor áttelepítette Kazahsztánba.
Innen pedig már jelentőset ugrunk az időben előre: Novohorodszke szinte 2014 óta áll a kelet-ukrán frontvonalon. A legközelebbi nagyobb város, Horlivka jó részt szakadár ellenőrzés alatt áll azóta. 2021-ben azonban az ukrán Hrada döntése alapján eljött a pillanat, 60 év után újra New York tábla köszönti az ideérkezőket. Az invázió kezdete előtt a név visszaszerzése új lendületet adott az itt élőknek is, bár nem sokáig. Tetyana Kraszkó polgármester-helyettes akkor így nyilatkozott a Calvert Journalnek: “A harcosok is kétszer meggondolják majd, bombázzák a falunkat. Csak képzelje el a nemzetközi felháborodást, ha híre menne, hogy New Yorkot bombázzák!”.
Márpedig bombázták és bombázzák a mai napig a frontvonalon fekvő New Yorkot, már 2014 óta, a közeli Horlivka egyes részei azóta többször is gazdát cseréltek. Hogy felhívják a figyelmet az orosz agresszióra, a Nova Poshta nevű ukrán privát tulajdonban lévő csomagszállító cég még az invázió kitörése előtti évben, a New York-i (az amerikai) maratonnal azonos napra megszervezte a “The Marathon No One Wants to Run” (A maraton, amit senki sem akar lefutni) nevű futóversenyt. Az első alkalommal egy katona, egy önkéntes, egy szanitéc, egy haditudósító és egy belső menekült futott alig másfél kilométernyire a frontvonaltól 2021 novemberében. A cél az volt, hogy a világon bárki bármekkora távot lefutva támogathassa Ukrajnát. 3 hónappal később azonban egész mások álltak a startvonalra. Megkezdődött az invázió.
Azóta a Toreck (Dzserzsinszk) - New York arcvonalon számtalan alkalommal indultak meg az orosz hadsereg erői New York, vagy a szomszédos Nelipivka és Jurivka irányában. Decemberben is több támadást vertek vissza a település keleti határában az ukrán védelmi erők, legutóbb pedig alig egy héttel ezelőtt, február 25-én próbáltak itt áttörni az oroszok. Mégis, ha úgy nézzük, New York a kelet-ukrajnai front egyik legbiztosabb pontja, ahol a frontvonal szinte alig mozdult az elmúlt 9 évben. Ez viszont azt is jelenti, hogy az ott élők 9 éve élnek közvetlen életveszélyben.

Aki rendszeresen hallgatja az ukrajnai harctéri jelentéseket, az felkaphatta már a fejét arra, amint “a Toreck-New York harcvonalon” zajló támadást emlegetnek. Először az ember talán azt hiszi, hogy rosszul hallott, vagy valami mást illetnek ezzel az elnevezéssel, de nem gondolja, hogy egy alig 10 ezres lélekszámú városkáról van szó a Donbaszban.

Elhagyott benzinkút New York felirattal a donbaszi New York városában
AFP / Yasuyoshi Chiba

Pedig de. És nem is egy elvakult nyugatimádó átnevezésről van szó, hiszen a település a régmúltban kapta a nevét, bár a névadás körülményeit sűrű homány fedi. Ismerjék meg a donbaszi New York, Niu-York (Нью-Йорк) történetét.

New Yorkig meg sem állnának az oroszok

Kezdjük az aktualitásokkal. New York (a donbaszi) nagyjából félúton fekszik Bakhmut (2016-ig Artyemivszk) és Donyeck városa között. Elég ránézni a front jelenlegi állását jelző térképekre, hogy egyértelmű legyen, a kisváros most szinte pontosan a frontvonalon fekszik és állandó orosz nyomás alatt áll, hiszen megszerzésével némileg ki lehetne egyenesíteni a frontvonalat Bakhmut és Avigyijivka között.

A Twitterre felkerült térképen egy ukrán ellentámadás látható kék nyíllal jelölve New Yorkból

Az ember első gondolata, hogy valamiféle nyugatos átnevezési láz következtében született meg az elnevezés, erről azonban szó sincs. New York elnevezése a messzi múltba nyúlik vissza. Amikor elkeresztelték, még kevesebb mint félmillió ember élt a mai amerikai megapolisz területén, a Central Park, az Egyesült Államok első közparkja még nem is létezett és az amerikai polgárháború is csak másfél évtizeddel később tört ki. A település először 1846-ban került fel a térképre, az 1859-es népszámlálás idején 13 háztartásban 45 férfi és 40 nő élt a cári birodalom uralma eső Novorosszija területén fekvő New Yorkban.

De miért New York? Sébastien Gobert francia újságíró egy egész könyvet szentelt a településnek, amiben a helytörténelem mellett az ott élők viszontagságos jelenével is foglalkozik. A konklúziója a névválasztással kapcsolatban: lehet, hogy poén volt.

Minek nevezzük el ezt az új kolóniát Hans? Legyen mondjuk New York. Hahaha.

Persze léteznek más elméletek is: nem kizárt, hogy a Nagy Katalin cárné által betelepített német mennonita vallási irányzathoz tartozó alapítók kolóniája emlékezett meg alsó-szászországi Jork nevű szülőfalujukról. Mások szerint már érkezésük idején is így hívták a települést. Megint mások úgy vélik, egy helyi tisztviselő Amerikából hozott felesége lehetett a ludas, míg Golbert könyve (és 2021-ben írt cikke) szerint Viktor Kovalov helytörténész nem tudta kizárni, hogy egyszerűen viccből adták a New York nevet a helyiek. 

Akárhogy is történt, a XX. század elejére a régió egyik legfejlettebb településévé érett a “Kis Alma”. Lehetett innen telegráf üzenetet küldeni, New Yorkban volt bank, szálloda, fiú- és leányiskola, egy nagy gépgyár és itt épült meg a cár parancsára a bolsevik forradalom előtt az első fenolgyár Oroszországban. Tiszta Amerika.

A kisvárosban élő fiatalok felhívása a világhoz, hogy támogassák Ukrajnát az orosz megszállás ellen

Természetesen a hidegháborút nem úszhatta meg szárazon az ellenség egyik legfontosabb jelképének számító amerikai megapolisz névrokona. 1951-ben a sztálini rezsim átkeresztelte Novohorodszkére (Újváros) - áll szintén Golbert cikkében. A német memmoniták leszármazottait a diktátor áttelepítette Kazahsztánba. 

A név nem véd meg

Innen pedig már jelentőset ugrunk az időben előre: Novohorodszke szinte 2014 óta áll a kelet-ukrán frontvonalon. A legközelebbi nagyobb város, Horlivka jó részt szakadár ellenőrzés alatt áll azóta. 2021-ben azonban az ukrán Hrada döntése alapján eljött a pillanat, 60 év után újra New York tábla köszönti az ideérkezőket.

Hatvan év után újra New York tábla köszönti a városba érkezőket
AFP / Aris Messinis

Az invázió kezdete előtt a név visszaszerzése új lendületet adott az itt élőknek is, bár nem sokáig. Tetyana Kraszkó polgármester-helyettes akkor így nyilatkozott a Calvert Journalnek: “A harcosok is kétszer meggondolják majd, bombázzák-e a városunkat. Csak képzelje el a nemzetközi felháborodást, ha híre menne, hogy New Yorkot bombázzák!”.

Ukrán katonák egy aknatámadás után New Yorkban

Márpedig bombázták és bombázzák a mai napig a frontvonalon fekvő New Yorkot, már 2014 óta, a közeli Horlivka egyes részei azóta többször is gazdát cseréltek. Hogy felhívják a figyelmet az orosz agresszióra, a Nova Poshta nevű magántulajdonú ukrán csomagszállító cég még az invázió kitörése előtti évben, a New York-i (az amerikai) maratonnal azonos napra megszervezte a “The Marathon No One Wants to Run” (A maraton, amit senki sem akar lefutni) nevű futóversenyt.

Az első alkalommal egy katona, egy önkéntes, egy szanitéc, egy haditudósító és egy belső menekült futott alig másfél kilométernyire a frontvonaltól 2021 novemberében. A cél az volt, hogy a világon bárki bármekkora távot lefutva támogathassa Ukrajnát. 3 hónappal később azonban egész mások álltak a startvonalra. Megkezdődött az invázió.

Azóta a Toreck (Dzserzsinszk)-New York arcvonalon számtalan alkalommal indultak meg az orosz hadsereg erői New York, vagy a szomszédos Nelipivka és Jurivka irányában. Decemberben is több támadást vertek vissza a település keleti határában az ukrán védelmi erők, legutóbb pedig alig egy héttel ezelőtt, február 25-én próbáltak itt áttörni az oroszok.

Ha úgy nézzük, New York a kelet-ukrajnai front egyik legbiztosabb pontja, ahol a frontvonal szinte alig mozdult az elmúlt 9 évben. Ez viszont azt is jelenti, hogy az ott élők 9 éve élnek közvetlen életveszélyben.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Megnézem az ajánlatokat
New York világ Donbasz orosz-ukrán konfliktus