Emmanuel Macron francia államfő csütörtökön úgy döntött, hogy parlamenti szavazás nélkül hirdeti ki a vitatott nyugdíjreformot, miután a nemzetgyűlésben nincs biztosítva a többség a törvénytervezet elfogadásához.

A francia alkotmány 49.3-as cikke alapján egy tervezet a parlament által elfogadottnak tekintendő, amennyiben a miniszterek többsége hozzájárul a szavazás megkerüléséhez, és azt követően egy bizalmatlansági indítvány 24 órán belül nem mozdítja el a kormányt.

A kormány csütörtökön döntött arról, hogy megkerüli a nemzetgyűlési szavazást, pedig az ellenzéki, jobboldali többségű felsőház, a szenátus délelőtt már megszavazta a szöveget, amelynek végleges változatát a parlament két házának vegyes bizottsága is elfogadta már szerda este.

Emmanuel Macron

AFP / Anadolu Agency / Nathan Posner

Emmanuel Macron először még azt jelezte, hogy nem kívánja megkerülni a parlamenti szavazást, annak ellenére sem, hogy a nemzetgyűlésben a pártja nem rendelkezik kellő többséggel. A kormány ugyanis arra számított, hogy a jobbközép Köztársaságiak képviselői is megszavazzák a reformot, de a csütörtök délelőtti egyeztetéseken kiderült, hogy erre nem mindegyikük hajlandó.

Jelenleg a reform parlamenti elfogadását illetően bizonytalanság van néhány szavazat miatt. Nem kockáztathatjuk a nyugdíjaink jövőjét, erre a reformra szükség van"

– mondta a szavazás megkerülésének indoklásául délután a Nemzetgyűlésben Élisabeth Borne kormányfő, akinek beszéde alatt az ellenzéki baloldali képviselők folyamatosan bekiabáltak. Egyesek a miniszterelnök lemondását követelték, mások „64 év, azt nem" feliratú táblákat tartottak magasba, és a francia himnuszt énekelték.

Élisabeth Borne

AFP / ERIC FEFERBERG

A kormányfő rövid beszéde után Yael Braun-Pivet, a Nemzetgyűlés elnöke közölte: a törvénytervezet elfogadottnak tekintendő, majd péntek délutánig felfüggesztette az alsóház ülését. Néhány perccel később a Nemzetgyűlés folyosóján az ellenzéki baloldali összefogás, a NUPES képviselői jelezték, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtanak be Élisabeth Borne kormánya ellen.

Marine Le Pen, a szintén ellenzéki jobboldali Nemzeti Tömörülés frakcióvezetője elmondta, hogy az ő csoportja is bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen, s kész megszavazni a baloldali javaslatot is a kormány megbuktatására.

„Ez a helyzet a kormány és Emmanuel Macron totális kudarcának beismerése" – fogalmazott Marine Le Pen.

A kormányfő beszédét követően több ezren kezdtek gyülekezni a szakszervezetek és diákszervezetek felhívására a Nemzetgyűlés előtt.

A franciák többsége nem akarja a magasabb nyugdíjkorhatárt, ismét tüntetnek

A franciák szerdán nyolcadik alkalommal tiltakoztak utcai felvonulásokkal és sztrájkokkal a kormány nyugdíjreformja ellen, amelynek értelmében a nyugdíjkorhatár a jelenlegi 62-ről 64 évre emelkedne.

A felmérések szerint a franciák 70 százaléka támogatja a tiltakozást, és 60 százalékuk egyetért a stratégiai szektorok sztrájkjával is.

A tíz napja kezdődött gördülő sztrájk elsősorban az olajfinomítókban és a hulladékszállításban érezteti a hatását, de a vasúti közlekedésben és a tömegközlekedésben már kevesebben sztrájkolnak.

Leállítjuk Franciaországot - fogadkoznak a nyugdíjreform ellen tüntetők és sztrájkolók

A francia parlament valószínűleg elfogadja Macron elnök nyugdíjreformját, de az ellene tiltakozó pártok és szakszervezetek hatodik sztrájknapjukat tartják meg kedden. És lehet, hogy a munkabeszüntetés nem ér véget. "Több mint kétmillió tüntetőre számítunk kedden. Sok helyen leáll Franciaország. Ameddig vissza nem vonják a nyugdíjreformot, addig folytatjuk a tiltakozóakciókat" - nyilatkozta a francia RTL-nek a Force Ouvriere szakszervezet főtitkára.

A párizsi utcákon viszont szerda estig 7600 tonna szemét halmozódott fel, de több nyugati nagyvárosban, Rennes-ben, Le Havre-ban és Nantes-ban is szeméthegyek borítják az utcákat a hulladékszállítók tízedik napja tartó sztrájkja miatt.

A nyugdíjreform hivatalos célja az, hogy a nyugdíjrendszer „egyensúlyba kerüljön” 2030-ig, utána a kormány szerint újabb változtatásokra lehet szükség. Az elmúlt három évtizedben több nagy nyugdíjreformot is elindítottak a francia kormányok a társadalom öregedése miatt és a nyugdíjkassza hiányának csökkentésére, és mindegyiket jelentős tiltakozó megmozdulások kísérték.

A nyugdíjreformot Macron már az első mandátumát megelőző kampányában, 2017-ben kilátásba helyezte, majd második mandátuma legfőbb intézkedéseként harangozta be.