Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
„Az alacsony nyugdíjakat felemeljük, és ez a legfontosabb: 1200 euró lesz a minimális nyugdíj, vagyis a minimálbér 85 százaléka. Ez a kisnyugdíjasok 40 százalékát érinti” – hangsúlyozta a reform pozitív oldalát Elisabeth Borne miniszterelnök (képünkön), akinek egyelőre nemigen sikerült meggyőznie sem az ellenzéki pártokat, sem pedig a szakszervezeteket arról, hogy a nyugdíjreform kedvező a francia munkavállalók számára.
Marine Le Pen, a szélsőjobboldal vezére egyenesen szadizmussal vádolta meg Macron nyugdíjreformját. Marine Le Pen mind gyakrabban játssza ki a szociális érzékenység kártyát, hiszen a sárgamellényes tüntetések megmutatták, hogy Franciaországban jelentős társadalmi rétegeket érintett hátrányosan a globalizáció.
A szakszervezetekhez hasonlóan Marine Le Pen is azt sérelmezi, hogy a korhatáremelés azt a nemzedéket érinti hátrányosan, amely amúgy is könnyen elveszítheti a munkáját. Jelenleg ugyanis a cégek Franciaországban – éppúgy, mint sok más országban - nem szívesen alkalmaznak 50 fölötti munkavállalót. Mit akarnak elérni a szakszervezetek? Azt, hogy az állam kényszerítse rá a munkaadókat, hogy ne diszkriminálják az 50 fölötti korosztályt.
Elisabeth Borne a France Inter rádiónak elmondta a hétvégén, hogy nagyon nehéz kényszeríteni a vállalatokat arra, hogy alkalmazza ezt a szenior korosztályt. Jelezte, hogy a kormány megkérte erre a munkaadókat, de büntetőintézkedésekkel nem kívánja sújtani őket, ha nem alkalmazzák az 50 plusz korosztályt.
„Tovább folytatom a meggyőzési kampányt” – mondta a francia miniszterelnök.
Reform, de miért?
A nyugdíjkassza hiányt mutat már hosszú évek óta, és ezt Macron megpróbálja mérsékelni, hiszen a francia államadósság hiánya immár meghaladja az éves GDP 100 százalékát. A miniszterelnök arra figyelmezteti a reform ellen kampányolókat, hogy a gazdasági realitásokat senki sem hagyhatja figyelmen kívül.
„A nyugdíjjárulék minden egyes euróját a nyugdíjak kifizetésére fordítjuk” – hangsúlyozza Elisabeth Borne.
A baloldali CGT szakszervezet a szokásos szociális demagógia nevében támad: ”Ez botrányos. Nem igaz az, hogy mi gyújtogatunk, amikor tiltakozunk. Épp ellenkezőleg: a miniszterelnök az, aki olajat önt a tűzre a nyugdíjreformmal, azzal, hogy fel akarja emelni a korhatárt 62-ről 64-re!” – nyilatkozta a közszolgálati FranceInfo rádiónak Philippe Martinez főtitkár.
Mi a valós helyzet? Minden második francia úgy megy nyugdíjba, hogy már nincsen állása. A 60–64 közötti munkavállalóknak csak a 35 százaléka rendelkezik valamiféle munkahellyel. Németországban ez 60 százalék, Nagy Britanniában 55 százalék, Svédországban pedig 70 százalék. A francia kormány nyugdíjreformja arra irányul, hogy ezt a számot 41 százalékra emelje 2030-ra. Hiába észszerű a nyugdíjreform, azt a franciák döntő többsége elveti – írja a közszolgálati RFI portál, amely hangsúlyozza, hogy a nyugdíjrendszer fennmaradása érdekében szükség van a reformra.
