Egyetértenek a NATO tagállamai abban, hogy történelmi hiba lenne és mélyreható következményekkel járna, ha Kína katonailag támogatná Oroszországot az ukrajnai háborúban

– mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt szerdán, a tagországok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozását lezáró brüsszeli sajtótájékoztatóján.

Stoltenberg Kínáról is beszélt: „Kína nem hajlandó elítélni Oroszország agresszióját, visszhangozza az orosz propagandát, és támogatja az orosz gazdaságot, miközben együttesen fokozzák katonai tevékenységüket a csendes-óceáni térségben”. A NATO-főtitkára szerint Kína és Oroszország egyre közelebb kerül egymáshoz, „alig néhány héttel az ukrajnai invázió előtt aláírtak egy partnerségi megállapodást, amiben egyértelműen kijelentik, hogy az orosz-kínai partnerségnek nincsenek határai”. Stoltenberg szerint ezért arra van szükség, hogy a NATO újragondolja Kínával kapcsolatos politikáját, ami magában foglalja a független partnerekkel (Ausztráliával, Új-Zélanddal, Japánnal és Dél-Koreával) folyó együttműködésüket.

Vlagyimir Putyin bejelentése szerint az oroszok hamarosan atomfegyvereket fognak telepíteni Fehéroroszország területére is. Stoltenberg szerint ez azt mutatja, hogy Oroszország Kínával aláírt megállapodása – hogy az országoknak nem szabad nukleáris fegyvereket határaikon túlra telepíteni – csupán „üres ígéret” volt.

A kétnapos tanácskozásról Stoltenberg elmondta: a NATO-tagországok új kötelezettségvállalásokat tettek az ukrán erők folyamatos katonai támogatására vonatkozóan, és megállapodtak abban, hogy egy többéves stratégiai segítségnyújtási programot dolgoznak ki Ukrajnának. Mint mondta, azt, hogy mikor ér véget a háború, még nem lehet tudni, de fel kell arra készülni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ne tudja még jobban aláásni az európai biztonságot. Hozzátette, hogy a NATO továbbra is támogatni fogja az orosz nyomás alatt álló partnerországokat, köztük Moldovát, Georgiát és Bosznia-Hercegovinát.