A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Újabb, ezúttal békés tiltakozásba kezdtek a koszovói szerbek Zvecanban, miután hétfőn erőszakos összecsapások voltak a koszovói rendőrség, a NATO parancsnoksága alatt működő békefenntartó erők (KFOR), valamint a szerbek között. Ennek következtében 27 magyar katona is megsebesült.
Miközben a KFOR katonái szögesdróttal vették körbe a település önkormányzatának épületét, a szerbek egy nagyjából 250 méteres szerb zászlót feszítettek ki a hivatal előtti téren – számolt be az eseményekről internetes oldalán a Koha Ditore című pristinai napilap.
A szerbek tiltakozása pénteken kezdődött, amikor Zvecan, Leposavic és Zubin Potok újonnan megválasztott, albán nemzetiségű polgármesterei megpróbálták elfoglalni hivatalaikat. A helyi szerbek nem akarták beengedni az önkormányzati épületekbe az új polgármestereket, mert nem értenek egyet azzal, hogy a többségében szerbek lakta településeket albánok vezessék, olyan emberek, akiket nem ők választottak meg.
A NATO kedden bejelentette, a terepen lévő 3800 katonája mellé további hétszázat küld Koszovóba.
A magyar külügy zavarodottan keresi a felelőst, de a szerbeket meg sem említi
A NATO csapatokat küldhet Koszovóba, hogy megerősítse a 2008-ban függetlenné vált egykori dél-szerbiai tartományban állomásozó KFOR-erőket. A döntés az után született, hogy hétfőn véres összecsapások robbantak ki a békefenntartók és a szerbek között, akik amiatt tiltakoztak, hogy az albán nemzetiségű polgármesterek el akarták foglalni hivatalukat a többségében szerbek lakta észak-koszovói városokban, Zubin Potokban, Zvecsanban, illetve Leposzavicsban.
A szerb államfő a hadsereg főparancsnokaként még pénteken a legmagasabb fokú készültségbe helyezte a szerb hadsereget, hogy szükség esetén a katonák közbe tudjanak lépni.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.
A tiltakozók azt követelik, hogy a koszovói rendőrség különleges erői hagyják el Észak-Koszovót, és a polgármesterek megbízatását vonják vissza. Míg a szerbek szerint a koszovói fél provokálta ki a támadásokat, addig a koszovói elnök szerint Aleksandar Vucic szerb elnök akarja destabilizálni Koszovót.
Az Európai Unió a feszültség csökkentésére szólította fel Szerbiát és Koszovót. Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője elítélte az erőszakos támadásokat, és arra figyelmeztetett, hogy az EU-tagállamok megvitatják a lehetséges lépéseket, ha a felek továbbra is ellenállnak a feszültségcsökkentésre irányuló uniós javaslatoknak. „Túl sok az erőszak Európában, nem engedhetünk meg magunknak egy újabb konfliktust” – tette hozzá.
