Vihar előtti csend honolt kedden Zvecsanban, ahol egy nappal korábban húsz magyar KFOR-katona is megsebesült a szerbekkel vívott közelharcban. A HVG értesülései szerint Alekszandar Vucsics szerb államfő a nyugati diplomatákkal folytatott kedd reggeli tárgyaláson megígérte, hogy újabb esélyt ad a válság békés megoldására, ám azt is hangsúlyozta, csak akkor érhet véget az újabb krízis, ha a nemzetközi közösség képviselői – elsősorban az USA és az EU vezetői – józan belátásra bírják a Belgrád szerint a feszültség kialakulásáért felelős Albin Kurti koszovói miniszterelnököt.

A NATO bejelentette, csapatokat vezényelhet Koszovóba a 3700 fős KFOR megerősítésére. A többnemzetiségű zászlóaljat az észak-atlanti katonai szövetség Operatív Tartalékából (ORF) állítják ki, és a 14 napos felkészülési időt hét napra csökkentik, hogy ha kell, rövid időn belül megérkezhessen az erősítés.

Huszonhét magyar katona sebesült meg a koszovói összecsapásokban

Tucatnyi magyar katonát már hazahoztak azok közül, akik vasárnap Zvecan városában sérültek meg, amikor a helyhatósági választások eredménye miatt tiltakozó szerbek rájuk támadtak. „Összesen 27 sérültünk van, 12-en jöttek a repülőgépen most" - közölte a honvédelmi miniszter kedden Budapesten, a Koszovóban megsérült katonákat hazaszállító repülőgép landolását követően.

Erre szükség is lehet, hiszen a koszovói albán vezetés egyelőre nem hajlandó a kompromisszumra. Kurti – aki nem ment el arra a pozsonyi egyeztetésre sem, ahol Miroslav Lajcak, az EU nyugat-balkáni ügyekben illetékes képviselője a válság rendezéséről tárgyalt volna a szerb és koszovói albán vezetőkkel – nem hajlandó visszavonni a szerb többségű településekről a koszovói rohamrendőrség, a ROSA egységeit, és abba sem egyezett bele, hogy a megválasztott albán nemzetiségű polgármesterek a szerb városokhoz közeli, albán többségű településekről irányítsák a vezetésük alatt lévő városokat.

Albin Kurti, koszovói miniszterelnök

MTI / EPA / Milan Kammermayer

A kérés nem ördögtől való: az albán nemzetiségű polgármestereket ugyanis úgy választották meg, hogy a szerbek bojkottálták az április 23-ai önkormányzati választásokat, s így a választójoggal rendelkezők alig három százaléka – szinte kizárólag a helyi albánok – juttatta be a jelölteket tisztségükbe. Az is Kurti elszántságára utal, hogy koszovói rendőrségi források szerint buldózerek indultak el északra, hogy erőszakkal bontsák el a szerbek által emelt barikádokat.

Kölcsönös gyűlölet Kurti és Vucsics között

A helyzetet súlyosbítja, hogy közismerten rossz a személyes viszony Kurti és Vucsics között. A Koszovó függetlenségéért küzdő, egykor diákvezetőként tevékenykedő Kurtit ugyanis akkor zárták szerbiai börtönbe, amikor Vucsics éppen Szlobodan Milosevics, akkori jugoszláv államfő szövetségeseként, miniszterként tevékenykedett a Szerbiára és Montenegróra olvadt Jugoszláviában. A Vucsics és Kurti közötti tárgyalások eddig szinte minden alkalommal kiabálásba és kölcsönös sértésekbe torkollottak.

A válság újabb megosztottságot eredményezett a Nyugat és Oroszország között. Míg a nyugati vezetők is elismerték, hogy az évek óta tartó és egyre súlyosabb válság újabb kiéleződéséért elsősorban a koszovói albánok a felelősek, elítélték azt, hogy a szerbek rátámadtak a KFOR-erőkre. Giorgia Meloni olasz kormányfő felelőtlennek és elfogadhatatlannak minősítette a zavargást kirobbantó szerbeket és hozzátetette, nem hagyják, hogy ismét erőszakba fulladjon a térség.

Drámai videó a koszovói zavargásokról, amelyben több mint 20 magyar katona is megsérült

Az amerikaiak is elítélték a szerbek akcióját, pedig ők nem támogatták Kurti eszkalációs döntéseit. „Az USA határozottan elítéli a koszovói kormány lépéseit, mert ezek feleslegesen élezték ki a feszültséget és ezzel akadályozzák a szerb-koszovói viszony rendezését célzó nemzetközi erőfeszítéseket” – mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter a koszovói rohamrendőrség kivezénylésére és az albán nemzetiségű polgármesterek kinevezésére utalva. Nem hivatalos értesülések szerint az amerikaiak közölték az albánokkal, ha nem lépnek vissza, büntetőintézkedésekre számíthatnak. Első figyelmeztetésként az amerikaiak közölték, felfüggesztik a koszovói hadsereggel folytatott közös hadgyakorlatokat.

AFP / Erkin Keci / Anadolu Agency

Ezzel szemben Oroszország szerint az albánok és nyugati védelmezőik felelősek az incidensért. „Felszólítjuk a Nyugatot, hogy hallgattassa el hazug propagandáját, és ne a békés és szabadságukért küzdő, elkeseredett helyzetbe taszított szerbeket tegye meg bűnbaknak” – áll az orosz külügyminisztérium közleményében.

Szijjártóék zavarodottsága

Az, hogy a szerbek annak ellenére támadtak rá a KFOR-katonára, hogy tudták, többségük Magyarországról érkezett, kellemetlen helyzetbe hozta a magyar külpolitika irányítóit, akik folyamatosan szövetségesként és barátként beszéltek Vucsics Szerbiájáról. Legutóbb Szijjártó Péter külügyminiszter tette meg ezt, amikor a múlt héten a Vucsics támogatására összehívott belgrádi nagygyűlésen szónokolt a magyar-szerb barátságról. A zavarodottságot mutatja, hogy a magyar külügy egyáltalán nem ítélte el a szerbeket, és a támadók nemzetiségét nem említve sürgette a válság békés rendezését.

Videón, ahogy Orbánt éltetik a koszovói szerb tüntetők

Szijjártó, hasonlóan Moszkvához, az EU-ban találta meg a felelőst, a magyar külügyminiszter szerint gyorsabban kellene bővíteni az Európai Uniót – például Szerbiát is fel kellene venni – és ezzel lehetne szavatolni a Nyugat-Balkán stabilitását. 

A magyar kormány ugyanakkor nem tűnik lelkesnek, ha Koszovó nemzetközi integrációjáról esik szó. A magyar külügyminiszter például a közelmúltban közölte, ha az Európa Tanácsban napirendre kerül Koszovó felvétele, Magyarország nemmel fog szavazni. Pedig Magyarország 2008-ban – a világ országai közül harmincadikként – elismerte Koszovó függetlenségét, és ezt a döntést a mai napig nem vonta vissza.