Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Orosz és ukrán források szerint sem eredménytelen az ukrán ellentámadás – derül ki az Institute for the Study of War (ISW) szakértőinek összefoglalásából. Az ukrán védelmi miniszterhelyettes, Hanna Maljar közölte, hogy az ukrán csapatok Bahmut körzetében hajtottak végre támadó műveleteket, a várost északról és délről övező területeken zajló harcokról az oroszok is beszámoltak. A geolokalizált felvételek alapján az ukránok több kisebb települést is visszavettek az oroszoktól Nyugat-Donyeckben a Velika Novoszilkától délre és délkeletre végrehajtott támadásaikkal.
Orosz források arról is beszámoltak, hogy folytatódtak az ukrán támadások a zaporizzsjai Orihivtől délkeletre is, ahol megint csak sikerült az ukrán offenzívának némi teret nyernie. Ugyanakkor az orosz fél azzal igyekszik bagatellizálni az ukrán áttörések sikerét, hogy gyakran szürke zónának (azaz a két fél között húzódó senkiföldjének) nyilvánítja az általa korábban birtokolt és most az ukránok által visszafoglalt területeket. Az ISW szakértői azonban felhívják arra is a figyelmet, hogy bár kétségtelenül látható jelei vannak az ukrán előrenyomulásnak, még korai volna hadműveleti szinten is „áttörésről” beszélni.
A harcok sújtotta területeken küzdő orosz csapatok nehéz helyzetét világíthatja meg az is, hogy a Herszoni területről a legharcképesebb orosz alakulatokat sietve a donyecki, illetve a zaporizzsjai frontszakaszokhoz vezényelték. Legalábbis ezt állítja az ukrán védelmi miniszterhelyettes. Maljar szerint ugyanis június 11-én az oroszok megindították a 49. összfegyvernemi hadsereg részeinek és egyes meg nem nevezett tengerészgyalogos, illetve légideszantos egységeknek az áthelyezését a Herszoni területről. Maljar szerint ez összefügg a Nova Kahovka-i gát felrobbantásával is, amit szerinte az oroszok azért követtek el, hogy lerövidítsék a herszoni védelmi vonalaikat az ukrán ellentámadás előestéjén.
Ha azonban a Dnyeper áradásából eredő terepváltozások nem zárják ki az elkövetkező hetekben és hónapokban az esetleges ukrán folyami átkelési kísérleteket, akkor az orosz erők nehezen tudják majd megvédeni Herszon területét a megmaradt vagy akkor rendelkezésre álló egységekkel, már ha az ukránoknak van kapacitásuk egy ilyen művelet végrehajtására.
Az oroszok az ukrán ellentámadással párhuzamosan maguk is végeznek korlátozottabb támadó tevékenységet, méghozzá Kreminna közelében, legalábbis az ukrán vezérkar közlése szerint Bilohorivkánál visszavertek egy orosz támadást. A harcok tényét egy orosz hadiblogger is megerősítette, valamint több másik blogger arról is beszámolt, hogy a Kreminnához szintén közeli Veszelénél is kemény és az oroszokra nézve sikertelen harcok folytak.
