Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Nem történt semmi a gáttal – állították az orosz médiumok, miután megjelentek az első hírek arról, hogy átszakadt a Dnyeper-folyón lévő Nova Kahovka-i víztározó gátja. Amikor már egyértelművé vált, hogy megtörtént a katasztrófa, Moszkva váltott és azt állította, a korábbi hónapokban végrehajtott ukrán tüzérségi támadások miatt gyengült meg annyira az építmény, hogy nem bírta a nyomást és magától összedőlt. Végül, amikor kiderült, hogy a gátszakadás előtt robbanás történt, az oroszok azt állították az ukrán tüzérség lőtte szét a gátat.
Annak ellenére kitartanak e mellett, hogy Ukrajnának jelenleg nem áll érdekében a gát lerombolása, illetve az építmény térségében állomásozó orosz erők támadása. Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő magyarázatot is talált arra, miért romboltak az ukránok. „A szabotázsakció azzal van kapcsolatban, hogy az ukránok el akarják terelni a figyelmet a két napja indított ellenoffenzíva kudarcáról” – vélekedett a szóvivő.
Offenzíva-akasztás
Az 1956-ban átadott gát és vízierőmű megrongálásával az ukrán és független források Oroszországot vádolják, szerintük a cél az volt, hogy megfélemlítsék a lakosságot és megnehezítsék az ellenoffenzívára készülő ukrán erők átkelését a még szélesebbé váló folyón. Nova Kahovka ugyanis a Dnyeper stratégiai jelentőségű szakaszán található: a közelben van a 2014-ben Oroszországhoz csatolt Krím-félsziget, a folyó választja el egymástól a szemben álló ukrán és orosz erőket. A Dnyeper keleti partján ér véget az a szárazföldi folyosó, ami összeköti a Krímet és Oroszország többi területét, ezért ebben a térségben (is) várható a megszállt ukrajnai területek felszabadítását célzó ukrán ellentámadás.
Az áradat az orosz oldalt is érinti, ott állítólag 22 ezer ember élete és vagyona került veszélybe.
A tízméteres vízszintemelkedés miatt elöntötte a Dnyeper a torkolati szakaszban lévő szigeteket is, ezeket az ukránok az utóbbi hetekben foglalták el, valószínűleg azért, hogy könnyebbé váljon az átkelés. Az orosz folyosó így most egy ideig csak északról, Zaporizzsja felől támadható: az ár három nap alatt levonul, ám a talaj még jó ideig járhatatlan marad a Dnyeper felől, nyugatról érkező harcjárművek számára.
Az oroszok valószínűleg már jó ideje készültek a gát felrobbantására: csak kevés kaput tartottak nyitva a víz számára, így a szokásosnál jóval magasabb, 17 méteres volt a vízszint a hatalmas tározóban. A gát és a vízierőmű lerombolása egyben azt is jelenti, hogy tovább csökken Ukrajna energiatermelő kapacitása: a lezúduló vízből nyert árammal több tízezer embert láttak el energiával.
Hatalmas károk
Függetlenül attól, hogy ki a felelős a 30 méter magas és 3,2 kilométer hosszú gát és a vízierőmű felrobbantásáért, az egyre növekvő hasadékon keresztül lezúduló hatalmas mennyiségű – 18 köbkilométernyi - víz hatalmas károkat okoz. Az előrejelzések szerint legalább nyolcvan település víz alá kerül, ezekben a falvakban mintegy 16 ezer ember él. Nova Kahovkából egészen szürreális videók érkeznek, az alábbin az látszik, ahogy az elárasztott városközpontban hattyúk úsznak a vízben:
Swans near the Palace of Culture in Nova Kakhovka. pic.twitter.com/JFzSwKYUC7
— NEXTA (@nexta_tv) June 6, 2023
Az evakuálás már tart, az emberek többségét az orosz megszállás alól tavaly ősszel falszabadított Herszon városába szállítják. Ukrán források szerint az oroszok hosszú idő után először, kedden ismét ágyúzták Herszont, valószínűleg azért, hogy megzavarják az áttelepítés folyamatát. A helyzetet tovább rontja, hogy ukrán állítások szerint a robbanás során 150 tonna olaj is a vízbe jutott, ami komoly környezetszennyezést okoz majd.
A Nova Kahovka-i gát felrobbantása a legnagyobb európai atomerőművet is érinti. A zaporizzsjai reaktorokat a víztározóból nyert vízzel hűtik, s ha elapad a víz, akkor már csak a tartalékként megépített hűtőtó marad. Ez elégséges ahhoz, hogy tovább hűtse a válság miatt már több hónapja leállított reaktorokat. „Ezen hűtőtó épsége életbe vágóan fontos, és semmit olyat nem szabad tenni, ami veszélybe sodorja a biztonságot. Felszólítom a feleket, hogy tartózkodjanak minden olyan cselekedettől, ami veszélybe sodorná a hűtőtó biztonságát” – közölte Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezetője. Azt is hozzátette, hamarosan a helyszínre utazik, hogy ellenőrizze az erőmű állapotát.
Újabb szankciók?
Ukrajna – amely terrortámadásnak nevezte a gát felrobbantását – az ENSZ Biztonsági Tanácsának azonnal összehívását kérte, s felszólította az EU-t és a G7 csoport tagjait, hogy hozzanak újabb büntetőintézkedéseket Oroszország ellen. Peter Stano, az Európai Bizottság szóvivője szörnyű és barbár cselekedetnek nevezte a gátrobbantást, és közölte: az akció az eszkaláció újabb jele, s jól mutatja, mennyire barbár eszközökkel harcol Moszkva Ukrajna ellen.
