Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
11 perces hangfelvételt tett közzé Telegram-csatornáján Jevgenyij Prigozsin hétfőn. A Wagner zsoldoshadsereg vezetője először szólalt meg, miután lefújta Moszkva elleni puccsát. Arról beszélt, a hétvégi felkelését az orosz katonai vezetés ellen azért indította el, mert a védelmi minisztérium szerződéses jogviszonyba kényszerítette volna őket, ez pedig azt jelentette volna, hogy július elsejével megszűnik a Wagner-csoport.
A Wagner vezetői ezt a szerződést nem voltak hajlandók aláírni, hiszen ez – az orosz haderő jelenlegi állapotát látva azt jelentette volna, hogy jelentősen romlik a hatékonyságuk. Prigozsin azt mondta, hogy a Wagner-csoport teljes állományának mindössze két százaléka volt hajlandó aláírni a szerződést a védelmi minisztériummal.
A Fehéroroszországba száműzött hadúr elismerte, hogy valóban régebb óta halmoztak fel fegyvereket, az eredeti céljuk pedig az volt, hogy június 30-án a védelmi minisztérium moszkvai épülete elé vonulnak. Megismételte: azért álltak meg, mielőtt katonái elérték volna Moszkvát, mert nem akarták orosz katonák vérét ontani. Prigozsin azt mondta, katonái mindössze húsz kilométerre álltak meg Moszkvától – ellentétben az aznapi orosz tudósításokkal, amik 300 kilométerről szóltak.
Kiemelte:
nem akarták megdönteni az orosz kormányt.
Elmondása szerint menetükkel csupán az ország védelmi problémáira szerette volna felhívni a figyelmet. Erről a problémáról pedig szerinte korábban is sokat beszéltek.
Mint mondta, 24 óra alatt akkora távolságot tudtak megtenni Oroszországon belül, mint az orosz hadsereg Ukrajnában az invázió – szóhasználatában: a különleges katonai művelet – kezdete óta. Ezzel szerinte demonstrálták, hogy szervezettebbek, hatékonyabbak és felkészültebbek mint az orosz haderő – pedig ezt a szintet kellene nekik is hozniuk.
Az orosz lakosság szerinte örült a Wagnernek, nemzeti színű zászlókkal üdvözölték őket. Ennek okfejtése szerint az lehetett az oka, hogy Oroszországban a civilek is szenvednek a bürokráciától.
Prigozsin lázadása mögött egy évek óta húzódó konfliktus áll
A Wagner-vezér Szergej Sojgu és Valerij Geraszimov iránti gyűlöletét a háború és benne Bahmut ostroma, valamint Putyin támogatásának elvesztése hevítette robbanássá.
„Putyin szakácsa” hétfői megszólalásában azt mondta: a Wagner hatalmas áldozatokat hozott Oroszországért, mindig az orosz állam érdekeit tartották szem előtt, érte dolgoztak mind Ukrajnában, mind a világnak azon pontjain, ahol bevetették őket.
Az orosz védelmi minisztérium azon lépését, hogy bevonja a magán milíciákat a saját hatásköre alá intrikának, és nem pedig átgondolt döntésnek tartja.
Prigozsin beszámolója szerint a szombati akcióban 33 wagneres zsoldos halt meg, ők maguk viszont egy orosz katonát sem öltek meg. Erre egyetlen okuk volt: saját fennmaradásukért küzdöttek, így egyszerű önvédelem volt részükről elmondása szerint, hogy nem támadtak rá az orosz katonákra. Állítja: nem akartak agresszívan fellépni, viszont az őket ért állítólagos orosz csapásokra valahogyan válaszolni akartak.
Prigozsin arról beszélt, két szempontot vettek figyelembe a Moszkva elleni hadoszlop megindításakor: nem akarták ugyan, hogy orosz vér folyjon, de elmondásuk szerint ők Oroszország érdekeit szolgálják. Aljakszandr Lukasenka pedig segítő kezet nyújtott nekik: felajánlotta nekik, hogy segít megoldásokat találni ahhoz, hogy a Wagner továbbra is folytatni tudja tevékenységét. Ezen a ponton rendelte el a konvojok megállítását, valamint adta nekik parancsba, hogy térjenek vissza a támaszpontokra.
A hadúr állította: mindezt csupán azért tartotta fontosnak közölni, hogy az oroszokhoz ne csak az állami propaganda érjen el.
Sz. Bíró Zoltán: Amit láttunk, az megmutatta Putyin valódi erejét és gyávaságát
Váratlan helyzet állt elő szombaton Oroszországban, mikor a Wagner-vezér, Jevgenyij Prigozsin közölte, csapatai elfoglalták az ukrán határ menti Rosztovot, majd Moszkva ellen indultak. Oda végül nem értek el, a nap végére fehérorosz közvetítéssel Prigozsin kiegyezett a Kremllel és elhagyta az országot.
Ahogy korábban megírtuk, bár a Wagner-puccs kevesebb mint 24 órán át tartott, ám a féltékenységet, ambíciókat és rivalizációt tartalmazó előzményei hónapok, vagy akár évek óta készítették elő a robbanást. A dráma főszereplői Jevgenyij Prigozsin mellett Szergej Sojgu védelmi miniszter és Valerij Geraszimov vezérkari főnök voltak.
Egyesek szerint Putyin rendezte meg a Wagner vezetője által irányított, és fura véget ért hétvégi puccskísérletet, így tesztelve saját elitjét. És ha meg is gyengült Prigozsin akciója miatt, éppen az elbukott kísérlet révén szilárdíthatja majd meg a hatalmát. Ez a teória azonban több sebből vérzik, ahogy az Dezső András elemzéséből is kiderül:
Csak színjáték lett volna Prigozsin akciója? Aligha, de Putyinnak még jól is jöhet
Egyesek szerint Putyin rendezte meg a Wagner vezetője által irányított, és fura véget ért hétvégi puccskísérletet, így tesztelve saját elitjét. És ha meg is gyengült Prigozsin akciója miatt, éppen az elbukott kísérlet révén szilárdíthatja majd meg a hatalmát. Ez a teória azonban több sebből vérzik. Elemzés.
