Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A NATO egységét akarjuk, mert az egység jelenti az erőt. És minél korábban lesz Ukrajna a NATO tagja, annál teljesebb lesz a világ biztonsága - mondta pénteki pozsonyi sajtókonferenciáján Volodimir Zelenszkij ukrán államfő. A Zuzana Caputová szlovák államfővel és Ódor Lajos kormányfővel folytatott tárgyalás után nyilatkozó kijevi vezető hangsúlyozta: arra számít, hogy az észak-atlanti katonai szövetség jövő heti vilniusi csúcstalálkozóján Ukrajnának újabb védelmi csomagokat hagynak jóvá és biztonsági garanciákat kap az orosz agresszió áldozatává vált ország. Zelenszkij mostani európai körútjának célja, hogy a NATO-csúcs előtt további támogatást szerezzen Ukrajna NATO-integrációjához.
Zelenszkij köszönetet mondott mindenkinek, aki segíti Ukrajnát és aki befogadta a háború elől menekülő ukrán gyermekeket és asszonyokat. A szlovák katonai segítségről elmondta, ezen a területen fontos lépés a Zuzana 2-es tarackok Ukrajnának való szállítása, de a közös tarackágyú-fejlesztését is hasonlóan kiemelt lépésnek nevezte. „Köszönöm a katonai segítséget, a vadászgépeket. Hálás vagyok minden egyes emberéletért, amelyet meg tudtunk védeni velük” – tette hozzá Zelenszkij arra utalva, hogy Szlovákia átadta Ukrajnának a MiG–29-es vadászgépeit.
A NATO-tagsággal kapcsolatban Zelenszkij azt hangsúlyozta, konkrét lépéseket vár a szövetségtől Vilniusban. Úgy fogalmazott,
az ígéretek már nem elegendőek számukra, konkrét lépéseket, garanciákat szeretnének látni.
“Szlovákia azért támogatja Kijevet, mert elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egy másik állam, Oroszország a nemzetközi joggal ellentétben és minden indok nélkül megtámadta Ukrajnát” - hangsúlyozta Zuzana Caputová, aki arról is beszélt, hogy az ország nem csak fegyverekkel támogatja Ukrajnát, hanem részt vesz majd az ország háború utáni helyreállításában is. “Holnap lesz az Ukrajna elleni orosz agresszió ötszázadik napja. Ez egyben Ukrajna megtörhetetlenségének ötszázadik napja is”- mondta a szlovák államfő.
Caputová hangsúlyozta, hogy Ukrajnát az EU perspektivikus tagállamaként tartják számon, ám arról nem beszélt egyértelműen, hogy Szlovákia szerint Ukrajna mikor válhat a másik nyugati integrációs szervezet, a NATO tagjává. Azt is hangsúlyozta, hogy Szlovákia - a közös gyártási projekteket leszámítva - már nem tudja tovább segíteni Ukrajnát, legfeljebb lőszert tud még szállítani.
Zelenszkij Pozsony előtt Szófiában és Prágában tárgyalt, s a bolgár elnökkel, Rumen Radevvel folytatott szócsatája hosszú ideig emlékezetes marad. Ritka ugyanis az olyan államfői szintű, protokolltalálkozónak szánt beszélgetés, amely a kamerák előtti vitába torkollik. Radev - Nikolaj Denkov kormányfővel ellentétben - igencsak oroszbarát politikusnak számít és ezt a Zelenszkijjel folytatott tárgyalás során is kimutatta.
Azt hangsúlyozta, hogy az ukrán-orosz “konfliktust” nem lehet katonai eszközökkel megoldani, és minél több fegyvert kap Ukrajna, annál messzebb kerül a béke. Zelenszkij erre azt válaszolta, hogy ami Ukrajnában folyik, az háború, nem konfliktus, s azért kell támogatni fegyverekkel Ukrajnát, hogy a háború ne terjedjen ki Bulgáriára vagy akár Lengyelországra. “Isten ments, hogy ez legyen, de mi történne akkor, ha valami baj érné Bulgáriát és olyan helyzetbe kerülne mint mi, ám nem kapna segítséget. Azt mondaná, rendben, Putyin, vigye csak Bulgária egy részét?” - fogalmazott az ukrán elnök.
Radevvel ellentétben a június eleje óta hivatalban levő Denkov támogatásról biztosította Ukrajna NATO-integrációs törekvéseit, csakúgy mint Petr Pavel cseh államfő, aki közölte: Ukrajna támogatása továbbra is a célunk. Azt akarjuk, hogy Ukrajna győzzön és ezzel mindannyian diadalmaskodjunk. Meg akarjuk védeni azokat az értékeket, amelyek társadalmunk alapjait képezik” - mondta a tábornokból lett államfő.
Pozsonyból Zelenszkij Törökországba utazik tovább, hogy Ankarától is kérje az ukrán NATO-integráció felgyorsítását. Recep Tayyip Erdogan török államfővel azonban nem csak erről fog tárgyalni: közbenjárását kéri ahhoz, hogy Moszkva hozzájáruljon a gabonaexportról szóló megállapodás meghosszabbításához. Az oroszokkal kötött egyezmény teszi lehetővé az ukránoknak, hogy a világpiacra tudják juttatni gabonájukat, első számú vásárlójuk pedig épp Törökország. A moszkvai vezetés azonban egyelőre elutasítja a július 17-én lejáró egyezmény meghosszabbítását.
