Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Július 17-én jár le a két háborúban álló ország megállapodása, amely lehetővé teszi az ukrán gabona exportját a Fekete-tengeren. Az egyezményt, amelyet az ENSZ és Törökország közvetítése tett lehetővé, Oroszország azon a címen akarja felmondani, hogy saját gabonaexportja is akadályokba ütközik.
“A jelenlegi helyzetben semmilyen okot nem látunk arra, hogy meghosszabbítsuk az egyezményt, amely július 17-én lejár” – közölte a külügy Moszkvában. Az ENSZ főtitkára az utóbbi időben is gyakran megismételte, hogy “a világ élelmiszer-biztonsága szempontjából fontos mind az orosz, mind az ukrán gabona exportja”.
Putyin agressziója Ukrajna ellen jelentősen drágábbá tette a gabonát a világpiacon, hiszen két nagy exportőr háborúzik egymás ellen. Ráadásul a Fekete-tenger mind Ukrajna, mind pedig Oroszország számára a legfontosabb exportlehetőség. Az orosz hadiflotta szisztematikusan blokkolja Ukrajna kikötőit, ahonnan csakis olyan hajókat engednek ki, amelyek gabonát szállítanak.
Az ENSZ statisztikája szerint az ukrán–orosz gabonaegyezmény következtében több mint 30 millió tonna gabona jutott el a világpiacra.
1080 gabonaszállító hajó indult el három ukrán kikötőből az elmúlt időszakban, amióta tavaly júliusban megkötötték a gabonaegyezményt – írja az Európa Tanács jelentése. Ebből kiderül, hogy a szállítmányok csaknem kétharmada – 64% – a fejlődő országok piacaira került. Az ukrán gabonaszállítmányok a háború előtt fontos szerepet játszottak Egyiptom és más afrikai és közel-keleti országok gabonaellátásában. Az ENSZ élelmezési programja a háború előtt jelentős mennyiségű gabonát vásárolt Ukrajnában, és azt a fejlődő országokba szállította. Az ENSZ élelmezési programjában a gabona felét Ukrajna adta a háború előtt, ezért is annyira aktív a világszervezet az orosz–ukrán egyezmény működésének fenntartásában.
Az ukrán gabonaszállítás fenntartása létfontosságú a világ élelmiszer-biztonsága szempontjából – hangsúlyozza az Európa Tanács jelentése, amely rámutat arra, hogy mind a búza mind a kukorica ára jelentősen mérséklődött amióta az ukrán gabona újra eljuthat a világpiacra.
Ukrajna búzaexportjának első számú célpontja Törökország, tavaly az export értéke meghaladta a 475 millió dollárt. Így érthető, hogy az egyezmény legutóbbi két hónapos meghosszabbítását Recep Tayyip Erdogan török elnök közölte a világgal.
Ukrajna a háború ellenére nem szándékozik csökkenteni gabona exportját – közölte még tavasszal az agrárminisztérium Kijevben. Az ukrán gabonatermesztő szövetség elnöke viszont úgy nyilatkozott, hogy jelentős csökkenés várható a gabonaexportban a háború miatt: csak 19 millió tonna várható a 2023-24-es szezonban, ez mintegy 30%-os visszaesés az előző évi 27 millió tonnához képest – jelentette a Reuters.
