Az amerikai kormányzat két ellentétes célú klikkre szakadt Ukrajna támogatását és a háború folytatását tekintve - állítja írásában Garri Kaszparov. A sakklegenda írásának alapgondolatait az Euronews szemlézte, hangsúlyozva: Kaszparov állítását a "szerző személyére és erkölcsi tőkéjére alapozva" ismertetik, de azt egyébként nem látják bizonyítottnak.

Kaszparov úgy látja az elmúlt hónapok amerikai lépéseit, hogy bár a felszínen szilárd a kiállás Ukrajna mellett, és az elnök át is viszi a Kongresszuson a pénzügyi támogatásokat, de a háttérben fellazító lépések történnek. Kaszparov szerint egyes amerikai politikusok és tábornokok beletörődnek Putyin háborújába a szabad világ ellen, és visszatartják Ukrajnát abban, hogy saját földjéért harcoljon, miközben titokban háttéralkukban próbálnak egyezkedni a Kremllel. Korlátozzák, hogy Ukrajna milyen fegyverekkel rendelkezhet, és hogyan használhatja fel az általa adott hardvereket. (A hvg.hu megjegyzése: arról, hogy az amerikaiak és az oroszok valamiféle kapcsolatban állnak és egyeztetnek, George Friedmann geopolitikai elemző is írt már, de Friedmann szerint ez egy háborúban természetes.)

Kaszparov szerint azzal, hogy az elnök beemelte a kabinetbe a CIA igazgatóját, gyakorlatilag átadta a külpolitikai terepet a hírszerzésnek, és hátrébb sorolja a külügyminiszter szerepét. Kaszparov szerint a CIA-főnök egyáltalán nem illik bele az olyan hivatalos narratívákba, hogy kiállnak Ukrajna mellett „ameddig csak kell”, vagy hogy „nem tárgyalnak Oroszországgal Ukrajna nélkül”. Ezeknek a szavaknak szerinte már korábban ellentmondott a CIA igazgatójának rejtélyes moszkvai találkozója Putyinnal a háború előestéjén, amikor nem sikerült elriasztania Oroszországot az agressziótól.

Elemzésében Kaszparov arra jut, hogy a fokozódó feszültségek láttán Biden tanácsadói először Ukrajna háta mögött próbáltak tárgyalni Oroszországgal, és miután nem sikerült megegyezniük Putyinnal, nem zárták ki a lehetőségét, hogy átadják Ukrajnát a Kremlnek. Mindezt Kaszparov szerint az Obama-korszak „realitás és pragmatizmus” jelszava alatt tették vagy teszik, ami gyakran oda vezet, hogy az USA elárulja vagy magára hagyja fontos szövetségeseit (és nem csak Ukrajnát), hogy megnyugtassa ellenségeit. Az Euronews ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Kaszparovnak ezt a nézetét többen is osztják a politikai elemzők körében, főként Izraelt, Afganisztánt, a kurdokat, a kínai muszlim kisebbséget és a rohingyákat emlegetve.

Kaszparov szerint árulkodó az is, hogy bár az Egyesült Államok július 10-ig 47 milliárd dollár katonai segélyt különített el Ukrajnának, de a tényleges szállítás és a gyakorlati hasznosság tekintetében ez a szám sokkal alacsonyabb. A kiutalt összegből mindössze 17 milliárd dollárnyi készlet érkezett meg.

Az a vilniusi döntés pedig, amelyik gyakorlatilag blokkolja Ukrajna NATO-meghívását, újabb példája annak, hogy az Egyesült Államok több tárgyalási zsetont tart az asztalon a Kremllel folytatott tárgyalásai során, mondja Kaszparov.