Izrael háborúban
A Hamász 2023 őszi brutális támadása óta Izrael előbb Gázában, majd Libanonban kezdett ellenoffenzívát, hogy megtörje az Irán által támogatott szélsőségesek állandó fenyegetését és kiszorítsa szomszédságából a terroristákat. Az eszkalálódó háború legfontosabb fejleményeiről folyamatosan beszámolunk.
Ankara nem fog támogatni olyan megoldásokat, amelyek révén "fokozatosan törölnék a palesztinokat az emberiség történetéből", és a Gázai övezetnek mindenképpen részét kell képeznie majd egy független, szuverén palesztin államnak, miután véget ér a palesztin Hamász és Izrael közötti háború - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török államfő újságírók előtt a török média szombati jelentése szerint.
"Netanjahu már nem olyan ember, akivel mi tárgyalni tudnánk" - fogalmazott Erdogan péntek este, Kazahsztánból hazafelé tartó repülőgépén újságróknak. Az Európai Unióban is „mélyen megrendült a bizalmam” - tette hozzá a török államfő. Szerinte az európai országok azért állnak Izrael mellé, mert úgy érzik, "adósságuk" van a holokauszt miatt.
Erdogan bejelentette: Ebrahim Raiszi iráni elnök november végén Törökországba látogat, hogy a gázai helyzetről egyeztessen. A török elnök kiemelte, hogy az Iszlám Együttműködés Szervezetének (OIC) közelgő rijádi csúcstalálkozóján meg fogják vitatni, miként tudnák kieszközölni tűzszünet létrejöttét a Gázai övezetben.
A Türk Tanács pénteki ülésén Erdogan a türk világ közös fellépésére szólította fel a résztvevőket az izraeli-palesztin háborúban és az izraeli bombázásokat emberiség ellenes bűncselekménynek nevezte. Mindeközben szemben ült vele a magyar türk különítmény: Orbán Viktor miniszterelnök, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Varga Mihály pénzügyminiszter.
A török külügyminisztérium közben szombaton bejelentette: Törökország konzultációra hazarendelte tel-avivi nagykövetét tiltakozásul "a Gázai övezetben élő civilek folytatódó izraeli bombázása" következtében kialakult "humanitárius tragédia" miatt.
