Irán visszalőtt: Az amerikaiak katari bázisát érte rakétatámadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
A határozattal a legfőbb bírói fórum jóváhagyta a londoni fellebbviteli bíróság ugyanilyen értelmű júniusi döntését, és elvetette a brit kormány által a fellebbviteli bíróság határozata ellen beterjesztett fellebbezést. Az indoklás szerint fennáll ugyanis annak a kockázata, hogy a menedékkérőket a ruandai kormány visszatoloncolja azokba az országokba, ahonnan elmenekültek, vagy más olyan országokba, ahol jogsérelem vagy üldöztetés érheti őket, ez viszont sérti a brit és a nemzetközi jogban egyaránt meglévő emberi jogi protokollokat.
Boris Johnson volt miniszterelnök kormánya tavaly áprilisban jelentette be, hogy új migrációs egyezményt kötött Ruanda kormányával. E megállapodás – amely tartalmaz egy 120 millió fontos brit gazdaságfinanszírozási csomagot is a közép-afrikai ország számára – lehetővé tenné, hogy mindazokat, akik illegálisan lépnek brit területre és ezután menedékjogért folyamodnak, a brit hatóságok áttelepíthessék Ruandába.
Az akkori brit kormány azzal indokolta a megállapodást, hogy az „innovatív megközelítés” biztonságos és törvényes lehetőséget teremt a menedékkérvényezésre, ugyanakkor felborítja az embercsempész bűnszervezetek üzleti modelljét.
Hosszú ideje minden évben több tízezren próbálnak illegálisan átjutni az európai kontinensről a brit partokra, többnyire embercsempészek által szervezett, gumicsónakokkal útnak induló csoportokban. Ennek megállítása végett kötötte meg az áttelepítési megállapodást a Johnson-kormány Ruandával. Boris Johnson az egyezséget ismertető tavalyi alsóházi tájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy az ország a világ legbiztonságosabb és leggyorsabb gazdasági növekedésű államai közé tartozik, és globális elismertségre tett szert a bevándorlók befogadásával és integrálásával.
Az egyezményt bírósági útra terelő emberi jogi szervezetek viszont azzal érveltek, hogy Ruandában önkényuralmi rezsim van hatalmon, amely nem riad vissza a kínzástól, sőt a gyilkosságtól sem, ha valaki szembefordul vele.
A londoni felsőbíróság tavaly decemberi végzésében jogszerűnek minősítette a Nagy-Britanniában menedékjogért folyamodó illegális határátlépők áttelepítését Ruandába, és azt is, hogy menedékjogi folyamodványaikról az afrikai országban szülessen döntés. Ezt a felsőbírósági határozatot semmisítette meg júniusi többségi döntésével az angol-walesi fellebbviteli bíróság. E testület végzése szerint a ruandai kormány által nyújtott biztosítékok nem elégségesek annak a kockázatnak az egyértelmű kizárására, hogy a Ruandába áttelepített menedékkérőket az afrikai ország hatóságai visszatoloncolhatják olyan országokba, ahol üldöztetésnek és embertelen bánásmódnak lennének kitéve. Ugyanezt az álláspontot fogadta el egyhangú szerdai határozatában a legfelsőbb bíróság öttagú tanácsa is.
Rishi Sunak miniszterelnök szerdai nyilatkozata szerint „nem ez az az eredmény, amelyben reménykedtünk”, de a kormány már mérlegeli a további lépéseket az ügyben.
A döntés egyértelmű vereség a Sunak-kormány számára, a terv ugyanis központi eleme volt és az illegális migrációról szóló törvényjavaslatnak. Ennek értelmében a csónakokon illegálisan az országba érkezőket kitoloncolnának az országból anélkül, hogy megvizsgálnák a menedékjogi kérelmüket. A ruandai megállapodás nélkül a kormánynak nincs hová deportálnia a menedékkérőket.
