Eltérő módon reagáltak a közép- és kelet-európai politikusok a Robert Fico elleni merényletre. Orbán Viktor vitte a prímet, aki arról beszélt, a „békepártiság útján” épphogy elindult Szlovákia útját „lőtték keresztbe” a szlovák miniszterelnök elleni merénylettel. A gyilkossági kísérlet után a magyar miniszterelnök nem győzte hangsúlyozni, hogy ezek után egyedül, de kétszeres erővel neki kell harcolnia  a békéért.

Annyira azért nem maradt egyedül ezzel a buzgalommal Orbán Viktor, Rumen Radev bolgár elnök (aki a merénylet utáni napokban Budapestre látogatott és a magyar kormányfővel egyeztetett) hasonlóan értelmezte a történteket. Úgy nyilatkozott, a Fico ellen elkövetett merénylet egyértelmű oka az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború. Ugyanakkor semmi jelét nem adta annak, hogy a háború miatt elismerné vagy fontolóra venné az orosz vezetés felelősségét. „Rendkívüli veszélye van annak, hogy a háború miatt fellángoltak az indulatok Európában is, hogy a békét követelő békés hangokra pisztolylövés a válasz” – fogalmazott a bolgár elnök, aki azt is hangsúlyozta: az idei EP-választás, az elnökválasztás az Egyesült Államokban mind-mind a béke vagy a háború közötti választás.

Semmi váratlan nincs abban, hogy Radev kiáll Orbán Ukrajna-politikája mellett, az orbáni modellt, retorikát követi, az Orbánhoz fűződő jó kapcsolatától remél politikai tőkét. A politikus, akinek az elnöksége alatt három éve egymást váltó kormányok irányítják Bulgáriát, már az Ukrajnának folyósított uniós segélyezés ügyében is Orbán álláspontját támogatta, egyetlen európai vezetőként. A Fico elleni merénylet Orbánt és őt igazolja, véli a bolgár államfő, aki nem csak a „háborúpárti” szélsőségesekkel riogat, de hasonlóan Robert Fico sajtóellenes támadásaihoz, nem szűnik meg a médiát ostorozni a kialakult feszültségek miatt.

Rumen Radev tavaly júliusi tárgyalásuk idején a direkt konfrontációt is vállalta Volodimir Zelenszkijjel. Az ukrán államfővel folytatott megbeszélésen a háborút az orosz hivatalos állásponthoz hasonlóan nem háborúnak, hanem „fegyveres konfliktusnak” nevezte, nem mulasztotta el bejelenteni azt sem, hogy  Zelenszkij előtt Orbán Viktorral konzultált.

Radev második elnöki  ciklusának elején jár, már most építi pártpolitikusi imázsát, ezt a merényletet és a merényletkísérlet körüli vitát is erre használja.

Csehországban ehhez képest egyáltalán nem volt ilyen egyértelmű, hogy a Fico-merényletből belpolitikai hasznot húzzanak a politikusok – annak ellenére, hogy a szlovák kormányfő nem igazán népszerű a csehek között. Ma Szlovákiát egy olyan válságövezetként látják Csehországban, amely lépésről lépésre távolodik a nyugati értékektől. A cseh kormányerők és az ellenzék egyaránt fegyelmezetten és felelősen léptek fel a gyilkosságkísérlet után: elítélték a támadást és mértéktartásra, nyugalomra intették a cseheket.

A jobbközép miniszterelnök, Petr Fiala jelezte, hogy aggodalommal követi a szlovákiai eseményeket, elfogadhatatlannak tartja az erőszakot, és hangsúlyozta, valójában nem a demokratikus erők keltik a gyűlöletet. A diplomatikus utalás volt az egyetlen olyan megjegyzés, amely jelezte, miben látja a Fico-korszak valódi felelősségét.

A populista, jelenleg ellenzékben politizáló ANO és a mögötte álló multimiliárdos volt miniszterelnök, Andrej  Babiš pártja nevében együttérzéséről biztosította Ficót, gyors felépülést kívánt neki, és azonnal jelezte, hogy ők is „agresszió célpontjává” váltak a legutóbbi választási kampányban. Ebből annyi igaz, hogy a kampányeseményeken gyakori volt a hangoskodás és szitkozódás.

 A szélsőjobbos SPD viszont a Fiala-kormányt vádolta a merénylet ürügyén azzal, hogy megosztja a cseh társadalmat és hasonlóan szörnyű támadásokhoz vezető közhangulatot teremt.

Ennek ellenére Csehországban, ellentétben Bulgáriával nem nyert teret  a liberálisokat-progresszíveket megbélyegző, orosz jellegű propaganda, és Robert Fico kapcsán erősebbnek bizonyult a megrendülés, az erőszak elítélése és az általános szolidaritás.

Ez a cikk a PULSE-projekt határokon átnyúló újságírói együttműködés keretében készült az Európai Bizottság támogatásával.

Szerzők: Petr Jedlička/Denik Referendum, Csehország, Krasen Nikolov/Mediapool, Bulgária,  Parászka Boróka/HVG