Üröm az örömben: a WSJ köszönti szabaduló újságíróját, de figyelmezteti az amerikai kormányt

A Wall Street Journal vezércikkben üdvözli, hogy a lap tudósítója csaknem 500 nap után kiszabadult Putyin gulágjáról, ám egyben arra figyelmeztet, hogy nem Gershkovich lesz az utolsó túsz, ha nem változik meg az amerikai politika.

  • hvg.hu hvg.hu
Üröm az örömben: a WSJ köszönti szabaduló újságíróját, de figyelmezteti az amerikai kormányt

Evan Gershkovich rettenetes kínszenvedéseken ment át az orosz fogságban – írja saját munkatársáról a Wall Street Journal, és hozzáteszi: a csereügylet ugyanakkor rávilágít, hogy

egyes diktátorok túszszedéssel igyekeznek terjeszteni a terrorizmust külföldön.

A szerkesztőség elismeréssel adózik a Fehér Háznak a bonyolult megoldásért, hiszen több ország álláspontját kellett összehangolni a siker érdekében. Külön is tiszteleg Scholz kancellár előtt, mivel az elengedte a Putyin által annyira áhított bérgyilkost, aki máskülönben örökre a rács mögött maradt volna, miután Berlinben 5 éve agyonlőtt egy csecsen emigránst. A kancellár bevállalta, hogy politikai támadások érhetik a közreműködés miatt.

Emberkereskedelem orosz módra, azaz így cserél foglyokat a Kreml és a Nyugat

A hidegháború vége óta legnagyobb fogolycserét hajtották végre Oroszország és a Nyugat között, 26 személy nyerte vissza a szabadságát. A fogolycsere jól jöhet a Fehér Háznak, de lehetnek negatív következményei is.

Az újság arra tippel, hogy munkatársa azért került az orosz hatóságok célkeresztjébe, mivel igen komoly jelentéseket írt a háború hatásairól, így szembekerült a Kreml propagandájával. Letartóztatása egyben üzenet volt a szakma többi képviselőjének, hogy az igazság kimondása arrafelé a foglalkozással együtt járó kockázat.

Bizonyítékot azonban nem terjesztettek elő a vád alátámasztásra, de igazából nem is volt ilyen. Gershkovich csupán gyalognak számított az orosz elnök játszmájában, amely azt célozta, hogy túszok segítségével csikarja ki az általa kivezényelt gyilkosok szabadon engedését.

A szörnyű tény az, hogy Oroszország és más bűnös rendszerek azért fognak le túszokat, mert az már bevált. Putyinnak a haja szála nem görbült meg a történtek miatt, csak a sajtója lett rosszabb, de azzal nem törődik. Viszont mondhatja ezután a bérgyilkosoknak, ha valakit el akar tetetni láb alól, hogy ha lebuknak, nem kell aggódniuk, mert megvan a stratégiája, miként érje el az elengedésüket.

Amerika számára az volna tanácsos, ha elriasztaná a túszejtőket. Azaz értésükre adná, hogy megfizetnek érte, ha amerikaiakat dugnak rács mögé. Az USA jelenleg gyengének látszik és ez kedvezőtlenül hat a sajtószabadságra, valamint az amerikai állampolgárokra a határokon túl.

Az újság nem érti, hogy a Biden-kormányzat az ügy kipattanása után miért nem folyamodott megfelelő válaszlépésekhez. Ám valamit tenni kell, mert különben többen is Gershkovich sorsára juthatnak. A túszszedők próbát tesznek majd az új amerikai elnökkel is.