Emberkereskedelem orosz módra, azaz így cserél foglyokat a Kreml és a Nyugat

5 perc

2024.08.01. 17:30

2024.08.01. 18:46

A hidegháború vége óta legnagyobb fogolycserét hajtották végre Oroszország és a Nyugat között, 26 személy nyerte vissza a szabadságát. A fogolycsere jól jöhet a Fehér Háznak, de lehetnek negatív következményei is.

Egyszerű és bevált receptet dolgoztak ki az oroszok: addig zárnak egymás után börtönbe kitalált vagy valós, de nem túl jelentős bűncselekmények elkövetésével vádolt személyeket, amíg a Nyugat nem érzi úgy, hogy érdemes őket kicserélni az ott fogva tartott és valóban súlyos bűnöket elkövetett orosz polgárokért.

A legnagyobb fogolycsere

Most 26 személy nyerte vissza szabadságát, ám a főpróbát 2022-ben tartották, amikor a „Halál kufárjaként” világszerte hírhedtté vált orosz fegyverkereskedőt, Viktor Butot engedték haza az amerikaiak a népszerű kosárlabdázóért, Brittney Grinerért cserébe. Míg az orosz titkosszolgálatokkal kiváló kapcsolatot ápoló But bűne az volt, hogy hatalmas mennyiségű fegyvert szállított különféle embargók hatálya alá eső konfliktuszónákba Grinert azért ítélték kilencéves börtönre Oroszországban, mert a sportolónő cigarettájában kábítószernek számító hasisolajat találtak az egyik moszkvai repülőtéren. Bár valóban nem törvényes a hasisolaj, az ítélet súlyossága, s az, hogy Grinert egy olyan börtönbe vitték, ahol közismerten embertelen körülmények között tartották fogva a rabokat, egyből teret adott azoknak a találgatásoknak, amelyek szerint Griner elítélésével az volt a cél, hogy Moszkva visszakapja az USA-ban 25 éves büntetését töltő Butot.

Washingtonnak és Moszkvának mindig akad a talonban valaki, akit túszra cserélhet

Amerikai kosárlabdasztárért orosz fegyverkereskedőt adott a Biden-adminisztráció az utóbbi évek legérdekesebb fogolycseréjében. Az ilyen ügyletek mérlege ritkán egyenlő, s nem is mindig hősök a kiszabadítottak.

A találgatások igaznak bizonyultak, Griner és But hazatérhetett, utóbbi azonnal belépett a se nem liberális, se nem demokrata Orosz Liberális Demokrata Pártba (LDPR). A Griner-But csere ugyanakkor kérdéseket is felvetett: akkor sokan úgy gondolták, ugyancsak szabadlábra kerülhet a kémkedéssel vádolt egykori amerikai tengerészgyalogos, Paul Whelan, akiért cserébe azt a Vagyim Kraszikovot engedik el Németországból, aki az orosz titkosszolgálat, az FSZB tisztjeként egy berlini parkban agyonlőtt egy csecsen ellenzékit, Zelimhan Hangosvilit. A második csere azonban elmaradt, nem kizárt, hogy a németek mondtak nemet az alkura, mert igencsak felbosszantotta őket, hogy orosz bérgyilkosok Berlin belvárosában lövöldözhetnek áldozataikra.

Ami 2022-ben elmaradt, az most megvalósult.