Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Ukrajna „sokat elért” az Oroszország kurszki régiójában egy hónapja indított hadművelete alatt mostanáig, nehéz azonban megmondani, hogyan alakul tovább a helyzet – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Oslóban.
Ismételten leszögezte, hogy Ukrajnának joga van az önvédelemhez, akár nagy hatótávolságú rakéták bevetésével is, amelyek képesek elérni az oroszországi területen lévő katonai célpontokat.
„Örülök, hogy sok NATO-tagállam biztosította Ukrajnának ezt a lehetőséget, több ország pedig lazított korábbi, erre vonatkozó korlátozásán annak érdekében, hogy Ukrajna megvédhesse magát” – tette hozzá Stoltenberg, aki egy biztonsági konferencián nyilatkozott a sajtónak.
Kijelentette ugyanakkor: „Csakis az ukránok hozhatják meg a szükséges nehéz döntéseket, például azt, hogy hova telepítsék haderejüket, és milyen fajta hadviselés helyénvaló ebben a helyzetben.”
