Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Olaf Scholz német kancellár a ZDF német közszolgálati televíziónak adott belpolitikai és külpolitikai témákat is érintő éves nyári interjújában vasárnap este az ukrajnai háborúval kapcsolatban kiemelte, hogy a német kormány továbbra is határozottan támogatja Ukrajnát az Oroszország elleni harcában, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy véleménye szerint a következő békekonferenciába Oroszországot is be kellene vonni.
„Úgy vélem, hogy most jött el az a pillanat, amikor meg kell beszélnünk, hogyan tudnánk gyorsabban kijutni ebből a háborús helyzetből annál, amit a jelenlegi helyzet mutat” – fejtette ki Scholz.
„Minden bizonnyal lesz még egy békekonferencia” – mondta a kancellár és hozzátette: „Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel egyetértünk abban, hogy ennek Oroszország bevonásával kell történnie”.
Scholz kitért a kérdés elől, hogy továbbra is bízik-e Volodimir Zelenszkij ukrán elnökben, miután kiderült, hogy egy ukrán állampolgárságú személyt gyanúsítanak azzal, hogy szabotálta az Északi Áramlat gázvezetékeket a Balti-tengeren.
„Jó a kapcsolatom Volodimir Zelenszkijjel. Ugyanakkor egyértelmű, hogy ezt az ügyet meg kell oldani” – válaszolta a kancellár.
A belpolitikai kérdésekre válaszolva Scholz elismerte, hogy Németország széttöredezett politikai színtere tartományi és szövetségi szinten is nehezíti az ország kormányzását.
„Akármi is történik a következő években, attól tartok, Németországban továbbra is olyan lesz a helyzet, hogy nagyon bonyolult lesz kormányt alakítani” – mondta a kancellár.
Scholz az interjúban védelmébe vette kormánya eddigi teljesítményét, annak ellenére, hogy a három koalíciós párt gyengén szerepel a jövő évi választások előtti közvélemény-kutatásokban, és két keleti tartományban nemrégiben eddig példátlan mértékű vereséget szenvedtek.
A kancellár azonban az interjúban kizárta, hogy a jövő évi választások előtt bizalmi szavazásra kerülne sor a parlamentben.
Scholzot Németország bevándorlási politikájáról is kérdezték, amely ismét politikai viták kereszttüzébe került a két héttel ezelőtt Solingenben elkövetett, több halálos áldozattal járó támadás után. A kancellár koalíciós kormánya szombaton beterjesztett egy törvénytervezetet a kitoloncolások felgyorsítását és a késes támadások visszaszorítását célzó intézkedések szigorítására, ám az ellenzéki pártok ennél hatékonyabb fellépést sürgetnek.
„A határon már történtek visszautasítások, folyik a határellenőrzés, és szeretnénk tovább növelni a hatékony határvédelmet” – mondta Scholz. Hozzátette: „Lesznek jó javaslatok (…), amelyek az európai jogszabályok, a nemzetközi szerződések és az alaptörvényünk keretein belül maradnak”.
A migrációval kapcsolatban Scholz tagadta, hogy ezt a kérdést a koalíció alábecsülte volna.
„Az elmúlt 10 vagy 20 év legnagyobb átalakulását vittem véghez a migráció kezelésében” – jelentette ki.
