HungaroMet: három időjárási körülmény támogatta a Borisz ciklon kialakulását
Az egyik felelős maga az Alpok.
MTI
Három időjárási tényező támogatta a Borisz ciklon kialakulását: az érkező hidegfront mögötti hűvösebb és a mediterrán térséget kitöltő rendkívül meleg légtömeg közötti nagy hőmérsékleti kontraszt, az Alpok ciklonképződést segítő hatása, valamint a levegő magas nedvességtartalma – írta a HungaroMet a szeptemberi rendkívüli dunai árvíz meteorológiai hátteréről készített elemzésében.
Eszerint az első tényező a nagy hőmérsékleti kontraszt volt, amely az északnyugatról jövő gyorsan mozgó hidegfront mögötti hűvösebb és a mediterrán térséget kitöltő rendkívül meleg légtömeg között alakult ki. A ciklon kialakulásában meghatározó volt a térségben felhalmozódott, részben trópusi eredetű nagy nedvesség is, az északi félteke szokatlanul meleg nyara ugyanis hozzájárult ahhoz, hogy a légkörben vízgőz formájában több nedvesség halmozódjon fel. A ciklon kialakulásához hozzájárult az Alpok hatása is, amely az északnyugati hidegfrontok esetén kedvez a ciklonképződésnek.
Kiemelték: a dunai árvizek kialakulása legtöbbször a térségben fejlődő vagy itt megrekedt közép-európai ciklonokhoz köthető, ahogy a 2013-as történelmi árvíz idején is tapasztalni lehetett, és Borisz története is nagyon hasonlóan alakult. Az elemzés szerint a Borisz ciklon kialakulását a térségbe szeptember 11-én érkező hidegfront előzte meg. A front előtt torlódó nedves levegő, a front mögött jövő magassági hideg, illetve a hozzá tartozó jet-stream egy „szokásos”, markáns hidegfront betörésének kezdetét mutatták – írták.
Az Alpokhoz érve azonban a hegység déli oldalán szeptember 12-én intenzív ciklonképződés kezdődött, maga a front lelassult, a magassági hidegmag utolérte a frontot, és megkezdődött az intenzív csapadékhullás az osztrák, szlovén és északolasz területeken. A következő napokban a front már nem haladt tovább, rajta több hullám is keletkezett, és kialakult a Borisz névre keresztelt légörvény, ami aztán alig mozdult. Szeptember 17-én a magassági hidegörvény Észak-Olaszország fölé húzódott, és ott még jelentős csapadékot és súlyos árvízi helyzetet okozott.
A Borisz ciklon hatására több napon keresztül rendkívül nagy mennyiségű csapadék hullott a Duna felső vízgyűjtőjére: a közel hét napon keresztül tartó esőzésben elsősorban Ausztria északi területein, illetve Csehországban, valamint Lengyelország délnyugati részén sokfelé 200 millimétert meghaladó eső esett pár nap alatt. A legsúlyosabb helyzet Alsó- és Felső-Ausztriában alakult ki, ahol nagyobb területeken 300 milliméter fölötti csapadékot is regisztráltak, amelyhez erős vagy viharos északi szél is járult.
A nyugati vasútvonal egy részét lezárták, számos járásban polgári védelmi riadót rendeltek el. Csehországban százezer háztartás maradt áram nélkül a viharok miatt.
Magyarországra a ciklonhoz tartozó csapadékrendszerek több hullámban érkeztek, és az Alföldön jellemzően 50-60 millimétert, a Nyugat-Dunántúlon pedig helyenként 100 millimétert is meghaladó csapadék hullott.
Mint írták, a Magyarország területén lehullott csapadék önmagában nem okozott rendkívüli helyzetet, aminek az egyik oka a rendkívül száraz talaj volt, amely a csapadékot könnyen fel tudta venni. A másik ok a csapadék intenzitása volt: villámárvizeket okozó heves zivatarok helyett jellemzően hosszabb időszakra eloszló eső áztatta a talajt, így a lehullott csapadéknak volt ideje beszivárogni a talajba. Az országra zúduló árvíz alapvetően nyugatról érkezett, az arrafelé lehulló rendkívüli mennyiségű csapadék hatására először a Lajtán alakult ki kritikus helyzet, majd a Dunán levonuló árvíz miatt volt szükség rendkívüli védekezésre.
Hozzátették: a ciklon hátoldalán szeptember 14-én és 15-én a Fertő tó–Pápa–Balaton sávban létrejött egy szélcsatorna, amelyben többfelé óránkénti 90 kilométer körüli széllökések alakultak ki, a Balaton térségében óránkénti 100 kilométeres sebességet meghaladó széllökések is előfordultak. A légörvény hatására a hőmérséklet is markánsan csökkent, a 30 Celsius-fok feletti maximum-hőmérsékleteket a 10 fokot alig meghaladó értékek váltották fel. A ciklonnal járó nagy csapadék rendkívüli folyami árvizet okozott a Dunán, viharkárokat a Balatonnál, járulékos hatásként pedig a madárvonulás idején jött hirtelen lehűlés tömeges madárpusztulást okozott, elsősorban a fecskék között – jegyezték meg.
Bár a Boris ciklon extrém esőket hozott a környező országok területére, Magyarországon a folyókon érkező rekordközeli árhullámtól eltekintve nem volt annyira kiugróan nagy a csapadékmennyiség. Mégis az, hogy most esett és ennyi, egy viszonylag friss, a megszokottól eltérő időjárási mintázat, amihez hasonlóra egyre gyakrabban számíthatunk, és ez nem jó hír.
A munkaerőpiac komolyabb megrázkódtatás nélkül nem képes nélkülözni több százezer munkavállalót, a költségvetést pedig százmilliárd forintokkal terhelné, ha a férfiak is nyugdíjba mehetnének korhatár előtt, 40 év jogviszonnyal, ahogy azt Magyar Péter tervezi. Ma is sok nő és férfi dolgozik nyugdíj mellett, 65 éves kora fölött, jóval többen, mint 2010-ben.