Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Bár a Boris ciklon extrém esőket hozott a környező országok területére, Magyarországon a folyókon érkező rekordközeli árhullámtól eltekintve nem volt annyira kiugróan nagy a csapadékmennyiség. Mégis az, hogy most esett és ennyi, egy viszonylag friss, a megszokottól eltérő időjárási mintázat, amihez hasonlóra egyre gyakrabban számíthatunk, és ez nem jó hír.
Nem mondaná annyira extrémnek a Boris ciklon által Magyarországra hozott esőket Szabó Péter, az ELTE Meteorológia Tanszékének doktorandusz hallgatója, aki a klímaválság magyarországi hatásait vizsgáló kutatás egyik résztvevője. A mediterrán ciklon a környező országokban okozott egy-két nap alatt hatalmas esőzéseket, ami miatt sok helyen alakult ki pusztító árhullám, s ez a magyarországi folyókon is rekord-, és rekordközeli vízállásokat hoz.
“Az elmúlt 53 év során az ország felén statisztikailag is szignifikánsan növekedtek a nagy csapadékok a május-szeptemberi időszakban” – mondja a kutató, aki szerint ez idő alatt mind az ilyen események előfordulásának gyakorisága, mind a leesett csapadékmennyiség is növekvő tendenciát mutat, elsősorban az ország észak-dunántúli, és budapesti térségében. Azért beszélt 53 évről, mert 1971-et követően vannak megbízható, részletes és hozzáférhető adatok, amikkel dolgozni tudtak.
A Boris által az elmúlt napokban Magyarországra hozott csapadék ötnapos összege országos szinten 50 milliméter körül alakult, de míg az Alföldön inkább 30-40, az északnyugati térségekben ennek dupláját, 100 milliméteres (mm) értékeket is mértek. A kutató szerint ezek önmagukban nem olyan extrémek, mint a ciklon által leginkább érintett területeken mért, sokszor a 200 mm-t is meghaladó ötnapos csapadékösszeg, de az itthoni szeptemberekre korábban ez sem volt jellemző, így sorra dőltek a csapadék- és szélrekordok. Mindenesetre az általuk vizsgált HungaroMet adatokból is kiviláglik, hogy az utóbbi 20-25 évben sokkal inkább előfordult nagy csapadék az őszi időszakban, mint korábban.
Magyarországon általában a május-szeptember közötti napokon szokott nagyobb mennyiségű csapadék hullani, emlékeztet a kutató, és előfordultak a most itthon mértnél extrémebb értékek is: az évnek ebben az időszakában legutóbb 2016 júliusában vagy 2010 szeptemberében és májusában volt olyan, hogy az ország területének 3-40 százalékán hullott napi 40 milliméternyi eső, “amikor itt pörgött felettünk egy ciklon”.
Kutatásaik során azt is megállapították, hogy az 1970-80-as évekhez képest az utóbbi 20 évben a nyári időszakban kevesebb az esős nap – bár azokon a megszokottnál nagyobb mennyiségű eső esik – , a szeptember-októberi időszakban pedig több napon esik és azokon is több eső. Ennek hátterében a nyarat lezáró ciklonaktivitás erősödése állhat. A két évvel ezelőtti súlyosan aszályos nyarat is hasonló nedves időszak zárta le, “augusztus 20. után lettek erősebb frontok, a ciklonok el tudtak jutni ide is”, tavaly ezzel ellentétben “szerencsére nedvesebb, labilisabb volt a levegő nyáron”.
A mintázat változása a meteorológus szerint azzal függhet össze, hogy a nyáron mindig is lecsökkenő intenzitású nyugatias áramlások (amik a nedves levegőt és vele a csapadékot hozzák az Atlanti-óceán felől), a klímaváltozás miatt még jobban elgyengülnek, miközben blokkolják őket az anticiklonok is – ilyen volt felettünk most július-augusztus során.
A ciklonok így nem tudnak nyugatról kelet felé mozdulni, miközben a hegységek – jelen esetben az Alpok – torlasztó hatása tovább emeli a bennük felhalmozott csapadékmennyiséget ott, ahol viszont esik. “Ha egy ilyen ciklon Magyarország felett van, akkor jellemzően a Bakonyban vagy a Mátrában okoz nagyobb csapadékot, most azonban nem ezt történt, hanem Közép-Európa nyugatabbra fekvő területein hullott ki belőle a sok csapadék.”
Ezek a veszteglő ciklonok gyakrabban állhatnak egy helyben a jövőben, ami hasonló özönvízszerű esőket okozhat
– mondta Szabó Péter, aki emlékeztetett a 2021-ben Belgiumot és a Ruhr-vidéket sújtó – településeket elmosó, sok tucat halálos áldozattal járó áradásokat okozó – beragadt ciklonra, és bizony a 2013-as eddigi rekord dunai árhullám vize is egy ilyen, akkor ugyancsak az Alpok fölött veszteglő ciklonból érkezett.
Szabó Péter szerint a klímamodellek is azt mondják, hogy növekedni fog az őszi és téli csapadék, de a korábban megszokottól eltérően nem csupán hosszan tartó, áztató esőkre számíthatunk a jövőben, hanem nagyobb mennyiségekre rövidebb idő alatt. És így is marad egy jó darabig. Egyhamar nem tudjuk visszacsinálni, és hosszabb távon is hozzá kell szoknunk ezekhez a jelenségekhez. Ez még akkor is így marad, ha sikerül teljesíteni a klímacélokat, és csökkenteni a klímaváltozást okozó, légkört terhelő káros gázok kibocsátását.
A rendszer tehetetlensége olyan nagy, hogy ha most mindent kibocsátást abbahagynánk, akkor is csak 15-20 év múlva lenne érezhető hatása.
És még messze vagyunk a csökkentéstől. Bár a legnagyobb kibocsátók már érezhetően visszafogták magukat – a legnagyobb és legfejlettebb gazdasággal rendelkező globális szereplők mint az EU vagy az USA 2050-re klímasemlegességet céloznak – a feltörekvő országokban és térségekben még növekszik a kibocsátás, legyen szó akár Dél-Amerikáról, Oroszországról, Afrika országairól, és Kína is 10 évvel későbbre célozta be a klímasemlegességet. Így még nem látni, valójában mikortól fog csökkenni a káros gázok összmennyisége globálisan, és akkortól lehet majd számolnunk a 15 évet, vagyis majd olyan 2050 után lehet esély a pozitív változásokra.
A meteorológus figyelmeztet, az, hogy a klímaváltozás hatására eltolódnak a csapadékeloszlások komoly kockázatot rejt magában. A csapadék éves összege hiába nem változik, de eloszlása annál inkább: nyáron valamivel kevesebb esik, ősszel és télen pedig valamivel több. Ez, bár első pillantásra nem tűnik problémának, azzal is jár, hogy nyáron a felszín jelentős felmelegedése óriási párolgással jár, miközben hatalmas mennyiségű vizet veszít a talaj. Olyan sokat, hogy hiába esik télen extra csapadék, nem tudjuk vele pótolni a hiányzó mennyiséget. Mert például elfolyik a fagyott talajon vagy nincs, ami megtartsa. Bár a fagyos napok száma is csökken, de a téli időszakban akkor sem tudjuk annyira visszapótolni a nyáron a talajból elpárolgott vízmennyiséget, hogy elég legyen a következő csapadékhiányos nyárra. Ennek a kezelésére kellene jó stratégiát keresni – mondja Szabó Péter.
Az árvízhelyzetről szóló legfrissebb híreinket itt olvashatják.
Nyitóképünkön a Duna állása Dunakeszinél 2024. szeptember 19-én. Fotó: Kriza Márton
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A vállalkozások számára egyre vonzóbb lehetőség saját célra villamos energiát termelni, különösen a napenergia hasznosítása révén.
A forint jelentős árfolyamingadozása érdemben megnehezíti az olyan beruházások finanszírozását, amelyek importhányadot tartalmaznak.
Tavaly már 9 milliárd forint veszteséget fialt a kormány által felhizlalt Magyar Vagonnak a nagy egyiptomi kocsimegrendelés, amit anno még az oroszokkal hoztak össze. A spanyol Talgo felvásárlási kísérlete költséges kaland volt.
Jeszenszky Géza elfogadja Orbán Viktor meghívását a Karmelitába, mert van mondanivalója a számára. A fiáról azt mondta, úgy sejti, valami vallási és politikai fanatizmus áldozata.
Hetek óta tartó jogvitában végül igazat adtak a rendőrségnek.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.