Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Oroszország nem fogja hagyni, hogy Ukrajna nukleáris fegyvert hozzon létre – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor pénteken a BRICS-országok jelentős sajtóorgánumainak vezetőit fogadta Moszkvában.
„Kijelenthetem, hogy Oroszország ezt [ukrán atomfegyver létrehozását] semmilyen körülmények között nem fogja megengedni”
– mondta Putyin.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek azt a kijelentését, miszerint Ukrajna nukleáris fegyverek létrehozására fog törekedni, ha nem lesz a NATO tagja, Putyin provokációnak minősítette. Azt mondta, hogy Oroszország az ukrajnai konfliktusnak a lehető mielőbbi lezárásában érdekelt.
Zelenszkij még a Donald Trumppal folytatott tárgyalását követően beszélt arról, hogy „Ukrajnának vagy lesz nukleáris fegyvere, hogy megvédhesse magát, vagy tagja lesz valamiféle védelmi szövetségnek”. Később azonban az ukrán elnök cáfolta, hogy Ukrajna vissza akarja kapni az 1994-es Budapesti Memorandumban feladott atomhatalmi státuszát. „Soha nem beszéltünk arról, hogy atomfegyvereket akarnánk építeni” – mondta.
