A reméltnél is kevesebb eredményt hozott Volodimir Zelenszkij ukrán államfő legújabb projektje, a győzelmi terv bemutatása és elfogadtatása a szövetségesekkel. Zelenszkij szerdán a kijevi parlament, csütörtökön pedig a brüsszeli EU-csúcson ismertette a tervét.

A siker elmaradásának egyik fő oka az, hogy az öt nyilvános és három titkos pontból álló terv nem tartalmazott újdonságokat, Kijev leginkább összefoglalta és megismételte a korábban már elhangzott kéréseket.

A közeljövőre vonatkozó legfontosabb kérése az volt, hogy az USA és európai szövetségesei engedélyezzék, hogy az ukrán hadsereg Oroszország mélyebb körzeteit is lőhesse a nyugatiak által szállított rakétákkal és manőverező robotrepülőkkel. Ez azonnali és látványos változást hozna: a korlátozások feloldása ugyanis azt jelentené, hogy az orosz hadseregnek több száz kilométerrel hátrább kellene vonnia logisztikai központjait és parancsnoki állásait, ez pedig jelentősen megnehezítené a kelet-ukrajnai frontokon harcoló egységek utánpótlással ellátását. A lépésnek lélektani hatása is lenne, orosz polgárok újabb milliói tapasztalnák meg, hogy Vlagyimir Putyin államfő nem tartotta meg azon nem hivatalos ígéretét, amely szerint az ország polgárai nem érzik meg, hogy a Kreml „különleges katonai akciót” indított Ukrajna ellen. Zelenszkij azt is kérte, hogy a NATO-szövetségesek lőjék le a légvédelmük hatósugarában megjelenő támadó orosz rakétákat.

NATO-tagság belátható időn belül

A másik, hosszabb távú fő kérés az volt, hogy a NATO vállaljon kötelezettséget Ukrajna jövőbeli felvételére, addig pedig nyújtson olyan, nem nukleáris jellegű védelmet az országnak, amely kizárja, hogy Oroszország a 2014-es és a 2022-es agresszió után újra megtámadja szomszédját. Bár Zelenszkij nem árult el részleteket arról, milyen biztonsági garanciákra számít, elemzők szerint Kijev azt szeretné, ha olyan megállapodás születne Kijev és a Nyugat között, mint amilyet egykor Finnország kötött az USA-val. Ez a – titkos elemeket is tartalmazó – szerződés gyakorlatilag a finn NATO-tagság nélkül is kiterjesztette az országra a NATO ötödik – kölcsönös védelemről szóló – paragrafusának hatályát.

AFP / Anadolu Agency / Jakub Porzycki

A további nyilvános pontokban Zelenszkij nyugati részvételt kért az ukrán gazdaság helyreállításában és a hadsereg fejlesztésében, azt hangsúlyozta, hogy a Nyugatnak is érdekében áll egy erős és fejlett Ukrajna megteremtése. Az elnök szerint egy erős és harci tapasztalatokkal rendelkező ukrán hadsereg oly mértékben megerősítené Európa védelmét, hogy lehetségessé válna egyes amerikai csapatok kivonása a földrészről. A titkos elemekről Zelenszkij nem árult el részleteket, de nem kizárt, hogy azok részben azokat a korábbi ukrán követeléseket is tartalmazzák, amelyek a háborút kirobbantó orosz politikusok megbüntetésére, valamint az Ukrajnának adandó orosz jóvátételre vonatkoznak.

Tartós és igazságos béke

Kijev szerint a Zelenszkij-féle terv lehetővé teszi, hogy akár egy éven belül igazságos és tartós békével zárják le a közel ezer napja tartó orosz agressziót. A parlamentben Zelenszkij azt is hangsúlyozta, Kijev nem fogad el olyan békét, amely egyes területek feladását, illetve a szuverenitás korlátozását jelentené. Ukrajna annak ellenére kitart a saját béketerve mellett, hogy Zelenszkij is elismerte, az utóbbi hetekben többször hallja a nyugati szövetségesektől a „tárgyalás” szót, mint az „igazságos béke” kifejezést. Ezzel arra utalt, hogy az európai és amerikai politikusok is afelé igyekeznek terelni Kijevet, hogy kezdjen – akár közvetítőkön keresztül – tárgyalásokat Moszkvával.  

A győzelmi terv egyelőre nem hozott változást a nyugati vezetők politikájában. Bár korábban több olyan hír is napvilágot látott, amely szerint küszöbön áll a rakétahasználatot korlátozó intézkedések feloldása, ez a mai napig nem történt meg. A döntés halogatásában mindenképpen szerepet játszik az, hogy Oroszország bejelentette, megváltoztatja nukleárisfegyver-doktrínáját, az eddig napvilágot látott tervek szerint Moszkva akkor is bevetheti atomfegyvereit, ha egy olyan, csak konvencionális fegyverekkel rendelkező ország támadja meg, amelyet atomhatalmak támogatnak. Ez pedig – nem véletlenül – egyértelműen vonatkozik Ukrajnára, amely nyugati rakétákkal támadná Oroszország területét.

A jelenlegi helyzet ugyanakkor azt is megmutatja, hiába tekinti Oroszország hivatalosan az állam részének az Ukrajnától elcsatolt keleti megyéket, a gyakorlatban ez nem érvényesül: Moszkva ugyanis egyáltalán nem reagál arra, hogy az ukrán hadsereg rendszeresen lövi HIMARS-rakétákkal és egyéb nyugati eszközökkel a Krímet, illetve Donyeck és Luhanszk megye orosz kézen lévő területeit.

AFP / Anadolu / Diego Herrera Carcedo

A NATO-tagság ügyében sincs előrelépés. Mark Rutte, az észak-atlanti szövetség új főtitkára – hasonlóan Joe Biden amerikai elnökhöz – csak azt ismételgeti, amit 2008 óta mondanak a nyugati politikusok. Ukrajna helye a NATO-ban van, az ország csatlakozni fog – mondta Rutte is, ám adós maradt az Ukrajna által kért menetrend bemutatásával. A mostani EU-s csúcson is megmutatkozott, hogy Ukrajna ügye kezd háttérbe szorulni, a találkozón elsősorban a migrációról, illetve a közel-keleti válság eszkalációjáról volt szó. A Nyugat álláspontja azonban megváltozhat, ha igaznak bizonyulnak azok a kijevi állítások, melyek szerint Észak-Korea hamarosan mintegy tízezer katonát küld az ukrajnai frontra. Ez ugyanis gyökeres változásokat hozhat, hiszen jelentős emberfölénybe kerülhet a fegyverek tekintetében is nagyobb erőt képviselő Oroszország.

Orbán rémülete

Míg a NATO és az EU legtöbb vezetője legfeljebb nem biztosította külön támogatásáról Zelenszkij tervét, Orbán Viktor „rémisztőnek” nevezte az ukrán államfő kijevi felszólalását, és közölte, szerinte az EU rosszul megtervezett, rosszul végrehajtott és rossz kalkulációk alapján kialakított stratégiával ment bele ebbe a háborúba. Orbán azt is közölte, igyekszik rávenni a francia és német vezetőket, hogy kezdjenek tárgyalásokat a békéről Moszkvával.

Volodimir Zelenszkij, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Orbán Viktor az EU-csúcstalálkozó előtt Brüsszelben

AFP / Belga / Benoit Doppagne

Zelenszkij találkozott Donald Trumppal, a Fehér Házba visszatérni akaró amerikai exelnökkel. Arról is beszélt, hogy amennyiben a NATO nem fogadja be Ukrajnát, akkor az ország fontolóra veszi az atomfegyverek kifejlesztését. „Ukrajnának vagy lesz nukleáris fegyvere, hogy megvédhesse magát, vagy tagja lesz valamiféle védelmi szövetségnek. A NATO-n kívül mi nem tudunk hasonló szervezetről” – árult el a napokban Zelenszkij részleteket arról, miről tárgyalt Trumppal. Pár órával később Zelenszkij cáfolta, hogy Ukrajna vissza akarja kapni az 1994-es Budapesti Memorandumban feladott atomhatalmi státuszát. „Soha nem beszéltünk arról, hogy atomfegyvereket akarnánk építeni” – mondta az államfő, és hozzátette: ő csak arról beszélt, hogy a Budapesti Memorandum alkalmatlannal bizonyult arra, hogy elégséges biztonsági garanciákat adjon a Szovjetunió felbomlásakor függetlenné vált, atomfegyverekkel rendelkező ország számára. A dokumentumban egyébként Oroszország mellett az USA és Nagy-Britannia garantálta Ukrajna területi egységének és szuverenitásának tiszteletben tartását az atomfegyverek feladásáért cserébe.