Egy kilencnapos békés tiltakozás, a hikoi zárásaként mintegy 42 000 ember gyűlt össze a parlament előtt, hogy tiltakozzanak egy törvényjavaslat ellen, ami átírná az ún. waitangi szerződést. A menetet a maori királynő, Ngawai hono i te po Paki vezette, és a BBC szerint ugyan voltak már többezres demonstrációk Új-Zélandon, 1974-ben például ötezren tüntettek a jogaik miatt, de ilyen nagyszabású tiltakozás még nem volt, a 2004-es hikoin is csak fele ennyien vonultak fel.

A kormányzó, jobbközép Nemzeti Párt a múlt héten nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, amely hatályba lépve a waitangi szerződés szűkebb értelmezését rögzítené, illetve lehetővé tenné, hogy a szerződés által felvetett fontos politikai és alkotmányos kérdésekben a bíróságok helyett a parlament hozzon döntést.

A maori közösségek vezetői már az év elején hangosan tiltakoztak a kormány tervei ellen, amelyek között szerepelt az is, hogy több megye elnevezését átírnák maoriról angol nyelvre, és megszüntetnék a maorik egészségügyi hatóságát. A kérdésben a kormánykoalíció is megosztott.

A britek és több mint 500 maori törzsfőnök által 1840. február 6-án aláírt waitangi szerződésben az őslakosok elfogadták a gyarmatosítást, a brit korona pedig azt vállalta, hogy érintetlenül hagyja a maorik földtulajdonát, és a jogegyenlőség érdekében további előjogokat is biztosított nekik. A dokumentumban foglalt záradékok értelmezése ma is irányadó a jogalkotásban.

A tavaly novemberben hatalomra került hárompárti koalíciós kormány és az ország 5,3 millió lakosának mintegy húsz százalékát kitevő maorik viszonya azóta feszült, hogy december elején több ezer maori tüntetett országszerte a szerintük rasszista kormánypártok tervezett intézkedései ellen.