„Megegyeztünk Trump elnökkel, hogy nem válaszolunk a nagy hatótávolságú fegyverekkel kapcsolatos kérdésekre, ez kényes ügy, nem beszélhetek erről, az USA nem akarja a válság eszkalációját” – mondta a Donald Trumppal folytatott pénteki tárgyalás után Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Megismételte, hogy Ukrajna kész a tárgyalásokra, minden formátumban kész egyeztetni a béke megteremtéséről. Zelenszkij emlékeztetett arra, hogy Trump szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök utálja őt.
Putyin gyilkolja népünket, én sem érzek iránta másképp
– mondta. – Komoly amerikai biztonsági garanciákra van szükségünk. Azért kellenek ezek, mert most egyedül az USA beszélt Moszkvával” – tette hozzá.
Péntek délután a Fehér Házban megkezdődött Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök munkatalálkozója. A fő kérdés az, hogy az USA hajlandó-e Tomahawk-rakétákat szállítani Ukrajnának, amivel a megtámadott ország képes lenne komoly károkat okozni az agresszor Oroszországnak. És persze szóba kerül a tűzszünet és a béke ügye is. Trump azon is sajnálkozott, hogy nem kapott még Nobel-békedíjat.
A BBC értesülései szerint a munkaebéd során az ukrán és amerikai vezetők arról is beszéltek, Kijev milyen oroszországi célpontokat támadhatna, ha megkapná az eddigieknél hatékonyabb amerikai fegyvereket. Trump korábban arról beszélt, hogy fontolóra veszi a Tomahawkok átadását, ám miután csütörtökön telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, már visszakozott. Azt mondta, azt szeretné, ha a Tomahawkok nélkül is el lehetne érni a békét Ukrajnában, majd hozzátette, az USA-nak szüksége van arra, hogy maximális készletei legyenek a fegyverből. „Békében és háborúban sem lehet tudni, hogyan alakulnak a dolgok” – magyarázta Trump.
Függetlenül attól, mi lesz a Tomahawk rakétákkal kapcsolatos végleges amerikai döntés, az elemzők úgy vélik, a manőverező robotgépek nem „csodafegyverek”. A Tomahawkok ugyan katonai és gazdasági szempontból is komoly károkat okozhatnak Oroszországnak önmagukban nem alkalmasak a háború menetének megváltoztatására. Ukrajna ugyanis aligha kaphat annyi eszközt, amivel meghátrálásra kényszeríthetné Moszkvát. Az is csökkenti a fegyverek hatékonyságát, hogy Kijev aligha kaphat a legújabb sorozatból: biztosra vehető, hogy lennének lelőtt eszközök, azok alapján pedig az oroszok olyan információkhoz jutnának, amelyek segítenék őket a védekezésben.
A gázai háborúban elért sikeren felbuzdulva Donald Trump most újult figyelemmel fordult az orosz–ukrán háború felé, és abban bízik, Kijevet és Moszkvát is rábírja az ellenségeskedés leállítására. A békekötés ügyében optimista amerikai elnök pénteken Washingtonban fogadja Volodimir Zelenszkijt, Putyinnal pedig Budapestre szervezi találkozóját. Az ugyanakkor még nem világos, milyen útvonalon érkezne Putyin gépe Magyarországra.
Az is gondot okozhat, hogy amennyiben Ukrajna kap a Tomahawkokból, azok indítása nehézségbe ütközik. A manőverező eszközöket ugyanis rendszerint hajókról, illetve tengeralattjárókról indítják, ilyen függőleges indítóállásokkal azonban Ukrajna nem rendelkezik. A szárazföldi Tomahawk-indítást eddig tiltották a fegyverzetkorlátozási egyezmények – a Tomahawkok elméletileg nukleáris tölteteket is célba juttathatnak – az új indítókat most kezdte gyártani az amerikai hadiipar. Így ha Ukrajna be akarja vetni ezeket a fegyvereket, a legújabb indítóállásokból kell többet megkapnia.
A Putyin és Trump közötti csütörtöki telefonbeszélgetés egyébként meglepetést okozott Ukrajnában, az elemzők abban bíztak, a pénteki Trump–Zelenszkij-találkozó után zöld utat kapnak az ukrajnai Tomahawk-szállítások. Kijev szerint Putyin azért akar ismét tárgyalni, hogy elhárítsa a komolynak gondolt Tomahawk-veszélyt. A Putyinnal való párbeszéd felújítása azért is hidegzuhanyként hatott, mert az utóbbi 24 órában is folytatódtak az Ukrajna elleni légitámadások: az orosz légierő mintegy 300 drónt és számos rakétát lőtt ki a katonai és polgári célpontokra.
A találkozó után Zelenszkij telefonon tárgyalt több európai vezetővel.
Nyitókép: Tom Brenner / AFP