Egyre világosabbnak tűnik Donald Trump taktikája. Az amerikai elnök azzal akarja rávenni orosz kollégáját, Vlagyimir Putyint a több mint három és fél éve tartó Ukrajna elleni agresszió leállítására, hogy egyértelművé tette, ha a Kreml ismét nemet mond, Ukrajna megkaphatja a régóta áhított szuperfegyvert, a Tomahawk robotrepülőket. A Tomahawkok az amerikai elnök által korábban kezdeményezett úton jutnának el Ukrajnába: az európai NATO-tagállamok megvennék az USA-tól az eszközöket, majd átadnák azokat Kijevnek.
Az 1970-es években kifejlesztett, 1983-ban hadrendbe állított és azóta számtalanszor korszerűsített fegyver az eddigi legkomolyabb eszköz, amit Kijev megkaphat: az USA és szövetségesei valóban fontos célpontokra lőtték ki az egyenként 1,7 millió dollárba kerülő, akár 2500 kilométer hatótávolságú robotrepülőket. A Tomahawk 450 kilogrammos robbanófeje jól védett szárazföldi célpontok ellen is hatásos, a cirkáló rakéta jellemzően 30–50 méteres magasságban repül, és emiatt a radarok általában csak későn észlelik a közeledő veszélyt.
Elemzők szerint Ukrajna az 1600 kilométer hatótávolságú változatból kapna néhány tucat vagy néhány száz robotrepülőt, s bár ezek nem elégségesek valamennyi fontos cél leküzdésére, joggal okoznak jelentős aggodalmat Moszkvában. (A Financial Times értesülései szerint az USA-nak 4150 Tomahawkja van.)
Amerikai beavatkozás?
Az orosz politikusok azt hangsúlyozzák, a Tomahawkokkal együtt amerikai „tanácsadók” is érkeznének Ukrajnába, ez pedig azt jelentené, hogy az USA közvetlenül is belépne az Oroszország elleni háborúba. Bár az igaz, hogy nem ukránok üzemeltetnék a Tomahawkokat, az amerikai és általában nyugati jelenlét ugyanakkor nem újdonság: francia, brit és amerikai állampolgárok már korábban is érkeztek Ukrajnába, s vettek részt az Ukrajnának már átadott fegyverek – Atacms, Storm Shadow és Scalp – kezelésében. Az amerikai részvétel egyébként egyfajta biztosíték lehet arra, hogy Ukrajna nem vesz tűz alá Oroszországnak igencsak „fájó” jelképes célpontokat, hiszen a külföldiek adják meg a lövések leadását lehetővé tévő kódokat. Moszkva arról is tud – s tekintheti közvetlen amerikai beavatkozásnak –, hogy az amerikai hírszerzés segített az oroszországi energetikai létesítmények elleni ukrán dróntámadások előkészítésében.
A Tomahawkok ügye már hetek óta napirenden van, s Trump hol határozottabban, hol pedig meglehetősen ködösen utalt arra, hogy Ukrajna megkaphatja az eszközöket.
Az ukrán és az amerikai elnök pénteki washingtoni találkozóján viszont végleges döntés születhet, hiszen az amerikai elnök a napokban kétszer is beszélt már Zelenszkijjel, csütörtökön pedig Putyinnal egyeztetett.
Az orosz fél által kezdeményezett megbeszélés Trump szerint annyira sikeres volt, hogy érdemessé vált újabb amerikai–orosz csúcstalálkozót szervezni, amelynek helyszíne – a külügyminiszterek találkozója után – Budapest lesz. A magyar fővárost Trump javasolta, Putyin egyből jóváhagyta az ötletet. Trump szavaiból nem derült ki, miben sikerült előrelépni, orosz források szerint Putyin megismételte, hogy a Tomahawkok Ukrajnának való átadása jelentősen rontana az orosz–amerikai kapcsolatokon.
Míg az biztos, hogy a magyar hatóságok annak ellenére sem vennék őrizetbe Putyint, hogy az orosz elnök ellen elfogatási parancsot adott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság, azt egyelőre nem tudni, milyen útvonalon érkezne a politikus Magyarországra.
Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
