Halálbüntetést kért kedden a dél-koreai ügyészség az ország volt elnökére, Jun Szogjolra, akit a 2024-ben rövid időre bevezetett hadiállapot miatt lázadással vádolnak – jelentette be a szöuli központi bíróság.
Jun Szogjolt tavaly áprilisban mozdították el hivatalából, miután 2024. decemberében sikertelenül próbált szükségállapotot bevezetni, amely mindössze néhány óráig tartott, mert a parlament megszavazta a rendkívüli jogrend feloldását, majd az elnök elleni alkotmányos vádemelési eljárást is. Ennek során felfüggesztették hivatalából, majd a többi között lázadás és hivatali hatalommal való visszaélés miatt indult ellene büntető eljárás.
Jun Szuk Jeol elnök a hadiállapot kihirdetésével, majd visszavonásával néhány óra leforgása alatt szilánkjaira zúzta szét azt a képet, ami a nyugati világ lakosainak többségében élt Dél-Koreáról, miközben saját népe elé véres és traumatikus képeket rángatott elő a kollektív emlékezetből. A villámgyorsan hamvába hullt önpuccsból akár halálos ítélet is születhet, a dél-koreai kormány bukása már csak formaságnak tűnik.
Junt a hadiállapot kihirdetésével kapcsolatos felkelés vezetésével vádolják. A Korea Times szerint az ország büntető-törvénykönyve szerint csak két lehetséges büntetést lehet kiszabni: halál, vagy életfogytiglani szabadságvesztés. Határozott idejű vagy felfüggesztett börtön nincs a lehetséges büntetési tételek között. A volt elnök tagadta a vádakat, a bíróság várhatóan februárban hirdet ítéletet.
Jun mellett hét magas rangú katonai és rendőri tisztviselőt azzal vádolták meg, hogy fontos szerepet játszottak a felkelés végrehajtásában.
Bár a volt elnökre halálbüntetést kért az ügyészség a bíróságtól, nem valószínű, hogy azt adott esetben végre is hajtanák, mert Dél-Koreában 1997 óta nem volt kivégzés, míg utoljára 2016-ban hozott bíróság halálos ítéletet.
(Nyitókép: Jun Szogjol mellett tüntető nő a volt elnök arcképével. Fotó: AFP/Jung Yeon-je)
