Dél-Korea elmúlt 24 órája: amikor annyira utál mindenki, hogy csak az önpuccs tűnik megoldásnak, de még az se sikerül
Jun Szuk Jeol elnök a hadiállapot kihirdetésével, majd visszavonásával néhány óra leforgása alatt szilánkjaira zúzta szét azt a képet, ami a nyugati világ lakosainak többségében élt Dél-Koreáról, miközben saját népe elé véres és traumatikus képeket rángatott elő a kollektív emlékezetből. A villámgyorsan hamvába hullt önpuccsból akár halálos ítélet is születhet, a dél-koreai kormány bukása már csak formaságnak tűnik.
Dél-Korea a nyugati világ lakosainak többsége számára leginkább a szuper techcégek, a kimcsi, a finom barbecue-k és persze Csin, Suga, J-Hope, RM, Csimin, V és Dzsongguk fantasztikus, barátságos, izgalmas és színes országa. Ez a kép minden bizonnyal összetört a nyugati lakosok hírolvasással még fel nem hagyott felében, amikor Jun Szuk Jeol kedden, helyi idő szerint késő esti tévés beszédében látszólag mindenféle előzmény nélkül egyszer csak kihirdette a hadiállapotot.
De nem ez volt az igazi földindulás, hanem az, ami rögtön ezután következett: mindenféle, éppen csak élesedett tilalmat megtagadva tüntetők ezrei rohanták meg a szöuli parlamentet, az épületbe pedig a több száz maszkos, felfegyverzett katona mellett szintén több száz felháborodott ellenzéki képviselő özönlött. A hirtelenjében összehívott nemzetgyűlés azonnal meg is szavazta a statárium megszüntetését, az elnöknek pedig nem volt más választása: alig hat órával a kihirdetése után már vissza is vonta a rendeletét.
Az előző, közel négy évtizeddel ezelőtti hadiállapot-kihirdetéssel ellentétben most nem a tüntetők lemészárlása következett, csak az ország első embere szenvedett a még eddigieknél is nagyobb arcvesztést. A rendkívül népszerűtlen Jun Szuk Jeol jövője ezzel minden bizonnyal megpecsételődött, és Dél-Koreában – demokratikus eszközökkel – rapid politikai tisztogatás jön.
A statárium órái
A konzervatív Népi Erő Párt (PPP) vezetője, Jun Szuk Jeol helyi idő szerint kedd este 10:35-kor hirdette ki a hadiállapotot. Tévés beszédében azt mondta, ezt azért teszi, hogy „megvédje a szabad Koreai Köztársaságot az észak-koreai kommunista erők fenyegetésétől”, hogy „felszámolja a szégyentelen Észak-Korea-párti államellenes erőket, amelyek a nép szabadságára és boldogságára törnek”, és hogy „megvédje a szabad alkotmányos rendet”. Az elnök azonban konkrét katonai fenyegetést nem említett, holott északi, ellenséges testvér-szomszédjuk egy atomfegyverekkel felszerelt diktatúra, mely újabban olyan, a határaitól több ezer kilométerre dúló háborúban kezdett harcolni, amelyhez alapvetően semmi köze.
A bejelentésre felbolydult Dél-Korea. A Reuters helyi jelentése szerint egy nagy – azonosításának mellőzését kérő – élelmiszerlánc konzerveladásai az előző héthez képest 337 százalékkal ugrottak meg kedd este 11 és éjfél között, az instant tésztalevesekből 254, a palackozott vizekből 141 százalékkal több ment el, mint előző kedden késő este. Több cég éjjel kiküldött levelében azt tanácsolta a munkavállalóinak, hogy szerdán inkább dolgozzanak otthonról.
A hadiállapot alatti katonai vezetéssel megbízott Park Anszu vezérkari főnök nemcsak a politikai tevékenységeket és a tüntetéseket tiltotta be, de kijelentette, hogy a statárium ideje alatt minden sajtótermék a hadiállapoti parancsnokság irányítása alá került. Betiltotta a szakszervezeti megmozdulásokat, a „fake news” terjesztését, elrendelte, hogy minden egészségügyi dolgozó – akik közül sokan sztrájkoltak – 48 órán belül térjen vissza a munkába. Azt is közölte, hogy aki a rendelkezéseket megszegi, bírósági végzés nélkül letartóztatják.
A fenyítésekre óriási polgári ellenállás volt a válasz: tüntetők ezrei rohanták meg a szöuli parlament épületét, azt skandálva, hogy „le a hadiállapottal”. Indulatukat Li Dzse Mjung, az ellenzéki liberális Demokrata Párt (DPK) vezetője is szította, aki a nemzetgyűlésbe vezető autóútján videót posztolt, mellyel tüntetni hívta az embereket. „Nincs ok a hadiállapot kihirdetésére. Nem hagyhatjuk, hogy a hadsereg irányítsa az országot! Jun Szuk Jeol elnök elárulta a népet. Jun elnök törvénytelenül hirdette ki a hadiállapotot, és az érvénytelen. Ettől a pillanattól kezdve Jun úr többé nem elnöke Dél-Koreának”, mondta a videóban.
A tüntetők lökdösődni kezdtek a szintén az épülethez siető rendőrökkel, odabent pedig közel háromszáz maszkos, felfegyverzett katona nézett farkasszemet a sebtében összehívott ülésre besiető 190 képviselővel. Akik éjjel egyre egyhangúlag meg is szavazták a hadiállapot megszüntetését. A fegyveresek ezután negyed órán belül elhagyták a parlament épületét. Jun elnök helyi idő szerint szerda hajnali 4:29-kor intézett újabb tévés beszédet Dél-Koreához, melyben bejelentette: amint határozatképes lesz a kabinet, feloldja a statáriumot. Azért nem lépett azonnal, mert még túl korán volt. De a kabinet se nagyon tudott aludni, 5:20-kor már jóvá is hagyták a döntést. Ennyi volt a hadiállapot. Reggel az üzletek rendben kinyitottak, az emberek munkába indultak, és menetrendszerűen jöttek a forgalmi dugók is.
Besült önpuccs és évtizedes traumák
A dél-koreai alkotmány kimondja, hogy az elnök akkor hirdethet hadiállapotot, ha „katonai szükséghelyzetet kell kezelnie, illetve a közbiztonság és a közrend fenntartása érdekében szükségessé válik a katonai erők mozgósítása háború, fegyveres konfliktus vagy hasonló nemzeti vészhelyzet idején”. Az ellenzék szerint a statárium kihirdetésének feltételei közül egyetlen sem állt fent, így viszont Jun elnök megsérthette az alkotmányos rendet, és alapot szolgáltathatott arra, hogy közjogi felelősségre vonást – Donald Trump első elnöklése óta itthon is ismert kifejezéssel: impeachment eljárást – indítsanak ellene.
Nem mintha nem lenne már folyamatban így is elég eljárás Jun és kormánya ellen. Az elnök 2022. májusi hivatalba lépése óta 22 vádemelési indítványt nyújtottak be a kormány tisztviselői ellen, Junt magát befolyással való üzérkedéssel vádolják, a feleségét meg azzal, hogy megvették egy 2200 dolláros Dior retiküllel. Eközben az ország hétköznapjai is egyre távolabb kerülnek a BTS-klipek színes-cuki világától: az orvossztrájkot már említettük – az alacsony fizetések és a vállalhatatlan munkakörülmények miatt demonstrálnak –, az ingatlanárak már évek óta elszálltak, sokan kényszerülnek cipősdoboz méretű lakásokba, és Észak-Korea, ha szerencsére atomrakétát nem is, de szemetet és sz.rt küld át ballonok segítségével a határon.
Jun elnök népszerűsége a fentiek miatt a mélyben van: november utolsó hetében elfogadottsága a teljes népesség körében csak 19 százalékos volt – de a hónap első hetében még 17 százalékos mélypontról beszélhettünk. Az elnök dolga persze sohasem volt könnyű, 2022-ben konzervatív pártja elképesztően minimális előnnyel és a feminizmust elutasító fiatal férfiak voksaival húzta be a választást, idén április óta pedig egy fölényes liberális győzelem után kisebbségbe is kerültek a parlamentben. Azóta a dél-koreai kormányzást leginkább a patthelyzet írja le, de helyi politikai elemzők szerint egy költségvetési vita jelentette az utolsó cseppet Jun poharában.
Az ellenzék múlt pénteken olyan módosítást terjesztett elő, amely a november 30-án lejárt határidőt követően már nem terjeszti be automatikusan a kormány által kidolgozott éves költségvetési javaslatokat a közgyűlés plenáris ülésére. Vagyis a módosítással nem lehet egyből megszavazni a kormány költségvetését. A Li Dzse Mjung vezette DPK szerint azért fontos a lépésük, mert a korábbi rendszer gyengítette a fékeket és ellensúlyokat, amit az is bizonyít, hogy a pénzügyminisztériumi javaslatokat csupán 1 százalékban sikerült módosítani, minden egyéb esetben simán átmentek. Liék szerint a korábbi rendszer statisztává degradálta az ellenzéket, az automatizmus kiiktatásával viszont tér nyílik a valódi költségvetési viták előtt.
Jun PPP-je szerint viszont a módosítással pártpolitikai vitává fogják zülleszteni a költségvetés felülvizsgálatát, és tovább lassítják a törvénykezést. A közgyűlésnek december 2-ig kellett volna jóváhagynia a jövő évi költségvetést, hogy a kormány azonnal végre tudja hajtani azt. Az ellenzéki párt azonban most a felülvizsgálatra hivatkozva figyelmen kívül hagyhatja ezt a határidőt.
A Korea Times szerint tehát a korábban sorolt ügyek után végül ez tette be a kaput Junnál, a borzasztóan népszerűtlen elnök pedig az elemzők egybehangzó véleménye szerint a hadiállapot kihirdetésével egyszerűen önpuccsot akart végrehajtani, hogy a hadsereg behívásával megszilárdítsa nagyon gyenge lábakon álló hatalmát.
Ehhez képest látványos és gyors arcvesztést szenvedett el a rapid visszakozás miatt, de sikerült neki traumatizálnia is a koreai lakosságot. Statáriumot ugyanis négy évtizede nem hirdettek már az országban, korábban, a diktatúra idején azonban rendszeresek voltak a hadiállapotok, az ellenállást pedig vérbe fojtották. A fiatal generációnak ez már csak a történelemkönyvekből ismerős, az időseknek azonban még saját emlék a legutóbbi statárium, 1980 májusából. Akkor a Pak Csong Hi elnök 1979-es meggyilkolása után Cson Duhvan tábornok puccsal magához ragadta a hatalmat, kihirdette a hadiállapotot, a Kwangju városában kitörő tiltakozás leverésére pedig páncélosokat és ejtőernyősöket is bevetett. A hatóságok szerint legalább 191 ember halt meg a harcokban, köztük 26 rendőr és katona, ám a meggyilkolt tüntetők családjai szerint a halálos áldozatok száma sokkal magasabb volt.
Halálbüntetés is jöhet
A felfordulásra reagálva szerda reggel a kormány összes magas rangú elnöki tanácsadója benyújtotta a lemondását Junnak. A legtöbbjük állítólag nem tudott előre a statárium kihirdetésének tervéről. Maga a miniszterelnök is kiadott egy nyilatkozatot, amelyben kijelentette, hogy teljes felelősséget vállal azokért az eseményekért, amelyek ehhez a helyzethez vezettek. Mint írja: „A végsőkig együtt fogok dolgozni a kabinet tagjaival az emberek szolgálatában. Ettől a pillanattól kezdve arra kérem az összes köztisztviselőt minden tárcánál, hogy teljesítsék kötelességüket, hogy a nemzet stabilitása és az emberek mindennapi élete zavartalanul folytatódjon.”
Junt minden bizonnyal elmozdítják az elnöki székből. Valaki azonban akár az életével is fizethet a fiaskóért. A Korea Times arról ír, hogy a hírek szerint Kim Jong Hyun védelmi miniszter volt az, aki a statárium kihirdetését javasolta Junnak. A lap szerint ezért pert indíthatnak ellene hazaárulás vádjával, amit életfogytig tartó börtönnel, de akár halállal is büntethetnek. Kim szerdán felelősséget vállalt „a hadiállapothoz fűződő aggodalom és zavarodottság okozásáért”, és bocsánatot kért.
Rajta és Jun elnökön kívül az ellenzék Lee Szang Min belügyminisztert akarja elsősorban felelősségre vonni az „alkotmányellenes és törvénytelen” hadiállapot kihirdetésére irányuló összeesküvés miatt. Az nem világos, hogy a belügyminiszter tudott-e előre a tervről. Azt viszont már közölte az ellenzék, hogy Kim ellen megteszi a feljelentést, azzal a váddal, hogy kellő jogalap nélkül szorgalmazta a hadiállapotot.
Kimet – aki ugyanabban a középiskolában végzett, mint Jun, csak két évvel korábban – mindössze három hónappal ezelőtt nevezték ki a kormány harmadik védelmi miniszterévé. Kinevezése után nem sokkal terjedni kezdtek a pletykák arról, hogy be akarná tolni a hadsereget a hatalom gyakorlásába, méghozzá hadiállapot kihirdetésével. Aki komolyan vette a híreszteléseket, az tehát nem lepődött meg a keddi fejlemények láttán.
Kim mindenesetre szeptember másodikai meghallgatásán, miután az ellenzéki képviselők nekiszegezték a kérdést, élesen elutasította a hadiállapot elrendelésének lehetőségét. Így beszélt: „Idejétmúlt dolog statáriumról beszélni. Ha ki is hirdetnék, ki fogadná el? Gondolja, hogy a hadsereg egyáltalán követné a rendeletet?”. Most már tudjuk: a második kérdésre az „igen” a válasz, az elsőre viszont a „rajtatok kívül senki”.
Mi lesz most?
Szerda reggel hat ellenzéki párt közösen kezdeményezte a nemzetgyűlésnél Jun elmozdítását. A DPK egyik tisztviselője a helyi sajtónak nyilatkozva elmondta, hogy az elnök impeachmentjét kezdeményező dokumentumot várhatóan csütörtökön a kora reggeli órákban, a plenáris ülésen terjesztik be hivatalosan. A vádemelési indítványról a benyújtását követően 24–72 órán belül szavazni kell, ami azt jelenti, hogy a voksolás már péntek reggel megkezdődhet.
A vádemelési indítvány elfogadásához az kell, hogy a közgyűlés tagjainak több mint fele jelen legyen és szavazzon, és hogy a szavazók legalább kétharmada jóváhagyja az impeachment elindítását. Vagyis a 300 fős parlamentben több mint 200 szavazatra van szükség, ha a közgyűlés összes tagja részt vesz a szavazáson. Ez azt jelenti, hogy a kormányzó PPP legalább nyolc tagjának is Jun elnök ellen kell szavaznia. Egyelőre nem világos, hogy a PPP hány tagja fogja támogatni az impeachmentet. Míg a PPP vezetője, Han Dong Hoon kritikusan nyilatkozott a hadiállapot kihirdetéséről, a párton belüli Junt támogató csoport nem volt hajlandó elítélni az elnököt.
Ha a vádemelési indítványt elfogadja a közgyűlés, Junt azonnal felfüggesztik, és Han Duk Szoo miniszterelnök veszi át az ügyvezető elnöki tisztséget. Jun hatalma mindaddig felfüggesztve marad, míg az Alkotmánybíróság döntést nem hoz a vádemelésről. Az Alkotmánybíróságnak 180 napon belül kell meghoznia a végső döntést, miután megkapta a nemzetgyűléstől a vádemelési javaslatot. Egy vádemelési ügy tárgyalásához legalább hét bírónak kell eljárnia, a javaslat végső elfogadásához legalább hatnak kell szavaznia. Ha Jun lemond, vagy az impeachment keretében eltávolítják a hatalomból, akkor ezután 60 napon belül elnökválasztást kell kiírni. Ebben az esetben a 60 nap alatt valószínűleg egy ügyvivő kormány venné át Dél-Korea irányítását.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
