Izrael beleegyezett abba, hogy megnyissa a Gázai övezet és Egyiptom közötti határátkelőt Rafahnál – igaz, csak a személyforgalom számára és teljes izraeli ellenőrzési mechanizmus mellett biztosított az átkelés. Teszik ezt Donald Trump amerikai elnök 20 pontos tervével összhangban.
Az izraeli miniszterelnöki hivatal közleménye szerint az átkelő megnyitását ahhoz a feltételhez kötötték, hogy minden élő túsz visszatérjen, valamint hogy a Hamász mindent megtesz az összes elrabolt ember holttestének felkutatására és visszaszolgáltatására.
Most épp ott tartanak, hogy az övezetet egy zöld és egy vörös részre osztják, a zöldet biztosítják majd az izraeli és a nemzetközi csapatok, ott indul meg az újjáépítés is, míg a palesztinok nagy többségét a vörös részben tartják.
Jelezték: az izraeli hadsereg célzott műveletet hajt végre, hogy felkutassa és hazaszállítsa az utolsó elrabolt halott túszt, Ran Guilit. A művelet lezárása után az ország az Egyesült Államokkal kötött megállapodásnak megfelelően megnyitja a rafahi átkelőt. Kész elkezdeni az átkelő üzemeltetését akkor is, ha a holttest nem kerül elő.
Guili holttestének keresése több mint egy hétig is eltarthat. A Gázaváros Daradzs Tuffa nevű negyedében található temetőben kiterjedt kutatásokat végeznek, a hadsereg szerint nagy valószínűséggel ott találhatóak a földi maradványok.
Az átkelőnél ellenőrzik a belépők és kilépők listáinak felügyeletét, és távolról irányítják a munkát. A palesztin oldalt a Palesztin Nemzeti Hatóság működteti majd, az Európai Unió rendészeti missziója, az EUBAM felügyelete alatt, hasonlóan a tavaly januári tűzszünet alatti gyakorlathoz.
Egy magas rangú tisztségviselő szerint ez fontos lépés a háború vége felé vezető úton.
Rafahnál a Háárec című lap értesülése szerint létrehoznak egy további izraeli ellenőrzőpontot minden belépő számára az izraeli haderő ellenőrzése alatt álló sárga zónában. Ennek felállítását egyeztették az Egyesült Államokkal, Egyiptommal viszont nem volt szükség megállapodásra. Egyiptom ellenezte izraeli ellenőrzőpontok felállítását a határon vagy annak közvetlen közelében.
Néhány napja alakult meg a Donald Trump-féle béketanács, amelynek Gáza demilitarizálásának és újjáépítésének koordinálása lenne a feladata. A testületbe számos politikai vezető is meghívást kapott, és míg többen elutasították a lehetőséget, Orbán Viktor egyike azoknak, akik igent mondtak rá.
Az amerikai elnök 19 állammal alapította meg a kvázi alternatív ENSZ-t, a gázai béketanácsot, amibe az Európai Unióból egyedül Orbán Viktor és az egyébként már lemondott bolgár kormányfő jelentkezett. Az ünnepségen nem zúgott a hangos taps, pedig Trump szerint a világ legnagyobb és legbefolyásosabb emberei gyűltek össze.