Donald Trump 107 perces évértékelő beszéde úgy döntött hosszúsági rekordot, hogy talán mindenki másnál kevesebbet mondott. Ukrajnáról és Iránról alig beszélt, ahogy a vámokat elkaszáló legfelső bíróságról is visszafogottan fogalmazott. Terítéken volt helyette a showműsorba hajló vendégparádé, valamint az amerikai gazdaság állapotának és a migrációs politikájának méltatása, és egy furcsa utalás harmadik elnöki ciklusára is.
„Eljött Amerika aranykora!” – ezzel nyitotta meg Donald Trump amerikai elnök a 2026-os, az Egyesült Államok helyzetéről mondott beszédét – pontosabban az adminisztráció sikereiről tartott performanszot. A Kongresszus épületében, a törvényhozók előtt mondott beszéd rekordot döntött: egy óra 47 perces hosszával több mint negyedórát vert rá Bill Clinton ezredfordulós felszólalására, de a saját tavalyi, hivatalosnak évértékelőnek még nem nevezhető felszólalás hosszát is közel nyolc perccel toldotta meg.
Végighallgatni viszont nem mindenkinek kellett, mivel több tucat demokrata képviselő és szenátor inkább alternatív évértékelőn vett részt, a beszéd alatt is több demokrata politikus – akik közül többen „hozzák nyilvánosságra az Epstein-aktákat”-feliratú kitűzőt viselt – kisétált a teremből.
Cserébe ott volt díszvendégként többek között a milánói téli olimpiáról arannyal hazatérő férfi jégkorong-válogatott, igaz, tagjai szintén elhagyták a termet másfél óra után. Ha nincs hosszabbítás, egy hokimeccs sem tart tovább egy óránál, de a korai távozásoknak esetükben nem politikai, hanem logisztikai okai voltak. (A szintén győztes női válogatott visszautasította a meghívást.)
Trump nem kímélte a demokratákat: miután megemlékezett az ország függetlenségének idén esedékes 250. évfordulójáról, azonnal az előző adminisztrációhoz kanyarodott vissza, amely – állítása szerint – minden szempontból krízisben lévő országot hagyott rá. (Egy washingtoni kocsma a beszéd kezdetétől ingyen sört kínált a vendégeinek egészen Trump első sértéséig, de arra még fél órát kellett várni, hogy Trump név szerint korruptnak titulálja Joe Bident és körét.)
A saját politikájának méltatásától nem mentes beszédében Trump az adminisztráció gazdasági eredményeit, valamint a kormányzat statisztikailag is mérhető sikereit sorolta:
A CNN tényellenőrzése a legtöbb, az elnök által hozott statisztikai adatot cáfolta. Míg az inflációra vagy a benzinárakra vonatkozó megállapítás tiszta ferdítés a hivatalos adatokhoz képest, az Amerikába érkező befektetéseknél például a Fehér Ház hivatalos oldala is más számot közöl, aminek még így is érdekes módszertana van, mivel nem a ténylegesen beérkező befektetéseket, hanem az arra tett ígéreteket aggregálja.
Miután bennfentes kereskedéssel vádolta meg a demokrata törvényhozókat – akiknek egy része ezen a ponton vonult ki a teremből –, demokrata államokat emelt ki, ahol állítása szerint visszaélések történnek. Ennek orvoslására, a korrupció és csalás felszámolására hirdetett háborút (war on fraud), amelyet az alelnök, J.D. Vance fog vezetni.
Nem véletlen, hogy Trump nagy figyelmet szentelt a vámháborúnak, miután a legfelső bíróság megsemmisítette a globális vámjai jogalapját. (Erről, valamint a következményeiről és az elérhető alternatívákról itt írt bővebben a HVG.) Az elnök szerint minden ország meg akarja tartani a megállapodást, amelyet már kialkudtak, mivel tudják, hogy Trump rosszabb helyzetbe is kényszerítheti őket. Miután a korábbi kirohanásához képest most csak visszafogottan szerencsétlennek nevezte a bíróság döntését, kifejtette, hogy a vámokhoz továbbra sem kell a törvényhozás – elnökként is lát elég jogi felhatalmazást.
Politikai gáncsvetésként értékelte Donald Trump, hogy a legfelső bíróság megsemmisítette a globális vámjai jogalapját, de gyorsan reagált a döntésre. Ám semmi nincs elfelejtve: a múlt pénteki ítélet adhatja meg az alaphangot a magyar idő szerint éjjel elhangzó évértékelő beszédének is.
Trump megismételte azt a gyakran hangoztatott, de nem sok alapot rejtő állítását, hogy nyolc háborút zárt le. Külön kiemelte Kambodzsa és Thaiföld esetét, melyeket „betegnek” nevezett. A pakisztáni–indiai konfliktusról úgy vélekedett: ha nem avatkozik közbe, 35 millió emberéletet követelő nukleáris háború tört volna ki.
A szokásos repertoár részeként megemlítette az örmény–azeri, a szerb–koszovói, az egyiptomi–etiópiai és a kongói–ruandai ellentét feloldását, valamint a gázai háború lezárását.
Donald Trump amerikai elnök szinte naponta dicsekszik el azzal, hogy beiktatása óta nyolc háborút fejezett be, s keményen dolgozik azon, hogy a kilencediknek, az orosz–ukránnak is véget vessen. Csak remélni lehet, hogy az orosz agresszió ügyében valóban eredményes lesz, mert a listán szereplő nyolc konfliktus közül több már kiújult, s olyan is akad, amely valójában nem is jutott el fegyveres összecsapásig.
„Elnökként békét fogok teremteni, ahol csak lehet, de soha nem fogok habozni szembeszállni az Amerikai Egyesült Államokat fenyegető veszélyekkel, ahol csak szükséges.” Trump ezzel a mondattal kötötte össze a két gondolatmenetet, mikor kitért arra, hogy Iránra az „Éjféli Pöröly” nevű művelethez képest is kemény idők várnak, ha nem köt atomalkut. Számításai szerint az iráni tüntetések leverése – melynek megállítására hivatkozva hajóhadat vezényelt a Közel-Keletre – már 32 ezer civil életet követelt.
Az elnök hangsúlyozta: diplomáciai megoldást akar, és elmondása szerint Irán is megállapodást szeretne, de még nem hallotta a „varázsszavakat” Teherántól, mégpedig azt, hogy „sosem lesz nukleáris fegyverünk”.
Nem látszódik a közös nevező a Davosban debütáló és az ENSZ alternatíválajént keretezett Béketanácsban. A meghívott tagság harmadával összeállt Donald Trump békeklikkje. Amerika hagyományos szövetségesei távol maradtak, Magyarország viszont szerepet vállalna az eddigi világrend lebontásában.
Az elnök egy ponton – mintegy véletlenül – megemlítette, hogy a harmadik ciklusának kellene következnie, majd hozzátette, hogy „furcsa dolgok megtörténhetnek”. Kicsivel később kitért arra is, hogy a következő választáson a betegekre, fogyatékosokra, katonákra és az éppen utazókra korlátozná a levélszavazás lehetőségét, a voksoláshoz pedig mindenki másnak személyesen kell bemutatnia az amerikai személyazonosító okmányát. Szerinte a javaslat kétpárti támogatást élvez – aki nem támogatja, csalni akar.
Nyitókép: Donald Trump kivonul a beszéde után. Fotó: AFP / The New York Times / Kenny Holston
5 071 632 000 forint, 2 658 350 euró, 1 257 100 dollár.
