Az Egyesült Államok két és fél tonnás óriásbombákat vetett be iráni célpontok ellen a Hormuzi-szoros térségében kedden este. „Irán tengeri rakétái ezeken a helyszíneken kockázatot hordoztak a nemzetközi áruszállításra a szorosban” – írta a közel-keleti térségért is felelős amerikai irányítási törzs a közösségi médiában.
Donald Trump amerikai elnök kedden többször elégedetlenségét fejezte ki a NATO-szövetségesek döntése miatt, akik nem küldtek hadihajókat a hajózási útvonal védelmének megteremtésére.
Trump emiatt felülvizsgálhatja az Egyesült Államok és a NATO viszonyát, és nem zárta ki a kilépést sem.
A britek korábban bejelentették, hogy a Földközi-tengerre küldik két repülőgép-hordozójukat, ám azt akkor az USA elnöke visszautasította arra hivatkozva, hogy London csak akkor akar csatlakozni a háborúhoz, amikor azt már az amerikaiak megnyerték.
Ugyancsak kedden az Egyesült Államok iraki nagykövetsége azonnali távozásra szólított fel minden amerikai állampolgárt Irakból, a megnövekedett terrorveszélyre hivatkozva. Közlésük szerint az Iránhoz közel álló terrorista fegyveres csoport támadásai nyilvános helyeken, például szállodákban jelentősen veszélyeztetik a közbiztonságot.
Kedden lemondott Trump terrorelhárításért felelős vezetője, Joseph Kent, mert úgy érezte, nem tudja jó lelkiismerettel támogatni az Irán elleni háborút. A Reuters szerint Kent lett az első olyan vezető a Trump-adminisztrációban, aki távozik a háború miatt.
Már sem Donald Trump amerikai elnök, sem Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő nem bízik az iráni rezsimváltásban, a háború ma mégis a harmadik hetébe lépett. Közben Irán a világ egyik legfontosabb kereskedelmi vízi útjának a megbénításával zsarol. Mintha a történetének leggyengébb állapotában lévő rezsim a háborúban érezné magát a legjobban.
Nyitóképünkön teherhajók és tartályhajók láthatók Fujairah partjainál, az Északi Emirátusok Hormuz-szorosában, 2026. február 25-én. Forrás: AFP / Giuseppe Cacace