Mint minden nagy európai – és amerikai – lap, a német Spiegel is kiemelten foglalkozott a vasárnapi magyar választással, és a Tisza kétharmados győzelmét történelminek nevezték, illetve vezető cikkük címében Magyar Péter diadalát a nemrég sikeresen lezajlott Artemis II misszió után Orbán Viktor Holdba lövésének titulálták.
Gyorselemzésük három fő tanulságot állapított meg, ezek egyetlen olvasónk számára sem jelentenek újdonságot, de álljanak itt:
Úgy tűnik, Magyar eltalálta a megfelelő hangot: elkerülte Orbán túltolt nacionalizmusát, így nem ijesztette el a liberálisabb közönséget, de, mivel maga is konzervatív, a konzervatív szavazóknál sem feszítette túl a húrt. Még csak meg sem próbálta meggyőzni a szavazókat arról, hogy a migráció üdvözlendő lehet, vagy hogy az azonos neműek házassága jó dolog. Fókuszában a jó kormányzás és a tisztességes gazdasági működés állt az urambátyám viszonyok és az előre lezsírozott, haveri közbeszerzések helyett.
Orbán autokrata kormányzása, illetve az, hogy az emberek szemet hunytak a demokráciadeficit fölött, csak addig működött jól, amíg erősödőben volt a gazdaság. A gazdaság kvázi stagnálásba fordulásával azonban ez megroppant. Ezzel együtt egy sor korrupciós botrány került napvilágra a Fidesz első vonalas arcai közeléből (ez persze folyamatos volt az elmúlt 16 évben is, de az emberek valóban csak most kaptál fel rájuk igazán a fejüket – a szerk.). Az átláthatóság hiánya és a jogi bizonytalanság végül visszaütött Orbánra.
Az Orbán-rendszer már fenntarthatatlan. A Spiegel ezt most nem gazdasági értelemben írja: megemlítik, hogy a leköszönő kormány az elmúlt években kommunikációs nehézfegyverzete bevetésével végigrettegtette és hergelte az országot, legújabban azzal, hogy ha elbukják a választást, akkor magyarokat visznek majd az ukrajnai frontra meghalni. Ez a pszichológiai hadviselés egy bizonyos pont után, mint látható, már nem működött.
