Az Egyesült Államok és Irán várhatóan néhány napon belül hivatalosan is aláírja a két fél közt dúló háború lezárását előirányzó szándéknyilatkozatot. A több mint száz napja tartó fegyveres konfliktus utolsó két hónapjában már folyamatosan zajlott a párbeszéd – idáig eredmény nélkül, mivel az álláspontok nem találkoztak. A kifőzött megállapodást, mint már tegnap tudni lehetett, várhatóan június 19-én, pénteken Svájcban írják alá.
A tervezett szöveget áttekintő Bloomberg közölte a 14 pontos memorandum elemeit.
- Irán, az Egyesült Államok és szövetségeseik (beleértve Libanont is) „azonnali és tartós” békét hirdetnek minden fronton.
- A szerződő felek vállalják, hogy tiszteletben tartják egymás szuverenitását és területi integritását, és nem avatkoznak be a másik ország belügyeibe.
- Legfeljebb 60 napon belül – ami közös megegyezéssel meghosszabbítható – tárgyalásokat folytatnak a végleges megállapodás részleteinek kidolgozásáról.
- Az USA 30 napon belül feloldja az Iránnal szemben alkalmazott tengeri blokádot, és ez idő alatt kivonja csapatait a térségből.
- Szintén egy hónapos határidővel Irán is vállalja, hogy a Perzsa-öbölben és az Ománi-öbölben megteremti a lehetőségét annak, hogy a kereskedelmi hajóforgalom visszaálljon a konfliktus előtti szintre. Vállalta a technikai akadályok és aknák hatástalanítását is.
- 60 napon belül az USA és regionális partnerei egy legalább 300 milliárd dolláros, átfogó gazdasági helyreállítási tervet dolgoznak ki Irán számára.
- Az USA vállalja, hogy a végleges megállapodásban rögzített ütemterv szerint eltöröl minden Iránt sújtó szankciót, beleértve az ENSZ Biztonsági Tanácsának és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek a határozatait, valamint az összes elsődleges és másodlagos egyoldalú amerikai szankciót.
- Irán megerősíti, hogy soha nem fog atomfegyvert előállítani.
- A végleges megállapodásig a felek gazdasági és katonai értelemben is tartják magukat a memorandumban foglalt állapothoz.
- A szankciók végleges eltörléséig az USA felmentést ad az iráni kőolaj és kőolajszármazékok exportjára, valamint az összes kapcsolódó banki, biztosítási és szállítási szolgáltatásra.
- A tárgyalások előrehaladtával az USA feloldja Irán befagyasztott vagy korlátozott vagyon egészét.
- Létrehoznak egy olyan mechanizmust, ami felügyeli a végleges megállapodás megvalósítását és a jövőbeli kötelezettségvállalások betartását.
- Az azonnali cselekvést igénylő pontok (4, 5, 10, 11) végrehajtását a memorandum aláírásával, garanciák birtokában megkezdik a felek, míg a többi vállalásról a részletes megállapodás érdekében tárgyalnak tovább.
- A végleges megállapodást az ENSZ Biztonsági Tanácsának kötelező erejű határozatával fogják jóváhagyni.
Nem teljesülnek az amerikai háborús célok
A megállapodást már régóta várja a nemzetközi közösség, azonban a buktatói ennek a verziónak is megvannak. Például a szerződést várhatóan Washington és Teherán fogja aláírni, viszont a szövetségeseikre is vonatkoznak egyes pontjaik. Ez ügyben már látszódnak a törésvonalak Donald Trump amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő közt.
Feltűnőbb hiányosság, hogy a béketervezet szerint láthatóan nem teljesülnek a washingtoni adminisztráció vezetői által megfogalmazott győzelmi célok, amelyekről a Reuters készített listát. Iránnak ugyan legyalulták a konvencionális katonai képességeinek nagy részét. A drón- és rakétakészletek, valamint az ezeket előállító védelmi ipari infrastruktúra szinte egészét megsemmisítették, de a fegyverek jövőbeli korlátozásáról nem szól a megállapodás. A háború előtt a térségben Iránnak volt a legnagyobb készlete ezekből, amire az amerikai lég- és rakétavédelmi rendszerek lőszereinek szabad szemmel is jól látható részét használták el.
https://hvg.hu/360/20260312_hvg-irani-haboru-usa-kulonleges-katonai-muvelet-haditechnika-strategia
Az iráni nukleáris ambíciók képezték a probléma egyik gyökerét, de a megállapodástervezet szerint Trump itt sem hirdethet győzelmet. Az elnök mindig következetesen hangsúlyozta az iráni atomfegyver-fejlesztés megakadályozását. Részben emiatt mondta fel első elnöksége alatt az Iránnal korábban megkötött atomalkut, de sokan már egy ahhoz való visszatérésként keretezik a formálódó paktumot. Ehhez képest a szerződésvázlat nem tiltja Iránnak a hasadóanyagok békés célú felhasználását, a közel-keleti országban lévő, magasabb szintre dúsított urán sorsáról pedig szintén nem rendelkezik a memorandum.
A béke várhatóan nem választja le Iránról az ellenállás tengelyének is nevezett vazallusait. Ha fennmarad a kapcsolat az iraki, libanoni, gázai és jemeni fegyveresekkel, akikre támaszkodva Irán régóta destabilizálja a térséget, újabb amerikai háborús cél marad beteljesületlen ígéret. Ugyanakkor tény, hogy a Teheránhoz köthető terrorszervezetek mostanra meggyengültek.
A háború elején megjelölt amerikai cél volt a rezsimváltás és a feltétel nélküli megadás, de az iráni rendszer olyannyira ellenállónak bizonyult, hogy az amerikai adminisztráció ezeket már rég elengedte.
https://hvg.hu/360/20260615_iran-usa-beke-trump-teheran-kozel-kelet-olaj-hormuz-ebx
