A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) újabb két magas rangú tisztségviselőjét sújtotta szankcióval az Egyesült Államok hatáskörrel való visszaélés miatt – közölte Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
A minisztérium internetes oldalán kiadott közlemény szerint Donald Trump elnök korábbi rendeletéhez igazodva büntetőintézkedés alá került Akane Tomoko, az ICC japán elnöke, valamint Abdulaje Seye, a bíróság szenegáli nemzetiségű vezető tárgyalási ügyvédje.
„Ezek a személyek közvetlenül bekapcsolódtak az ICC tevékenységébe olyan kormányok tisztségviselőinek letartóztatása, őrizetbe vétele és eljárás alá vonása érdekében, amelyek nem ismerik el a törvényszék fennhatóságát” – olvasható Marco Rubio közleményében, amely arra is rámutat, hogy a bíróság többször megkísérelte fennhatóságát kiterjeszteni az Egyesült Államok polgáraira is.
„A Trump-kormány világossá tette: a Nemzetközi Büntetőbíróság korrupt és végletesen átpolitizált nemzetek feletti bíróság, amelyik rosszindulatúan visszaélt fennhatóságával és túllépte mandátumát. Nem fogjuk eltűrni az állami szuverenitás elleni támadást” – áll az amerikai külügyminiszter nyilatkozatában.
A döntésre reagált az ICC is, közleményük szerint az egyes államok által hozott, a bírák, ügyészek, illetve a törvényszék feladatának teljesítésén dolgozó egyéb munkatársak ellen irányuló intézkedések a jogállamiság elvét ássák alá.
Rubio júliusban közölte, hogy az amerikai kormány fokozni fogja az ICC aláásására irányuló erőfeszítéseit, ideértve egy olyan diplomáciai kampányt is, amelynek célja, hogy más országokat is rábeszéljenek a szervezetből való kilépésre.
Donald Trump amerikai elnök 2025 februárjában írta alá azt a rendeletet, amely lehetővé teszi az ICC elleni szankciókat. A jogszabály alapján az Egyesült Államok azóta a hágai bíróság több tagját is szankciókkal sújtotta, ami többi között vízumkorlátozásból és pénzügyi szankciókból áll.
A büntetőintézkedések értelmében az érintettek Egyesült Államokban található esetleges vagyonát zárolják, és lényegében elvágják őket az amerikai pénzügyi rendszertől, amellyel szinte mindegyik nemzetközi szinten működő bank szoros kapcsolatot ápol.
Trump korábban többek között azért kritizálta az ICC-t, mert az vizsgálatot indított az Izrael által Palesztinában elkövetett háborús bűnök miatt, amelynek eredményeképp elfogatóparancsot adtak ki többek között Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen is. Trump akkor szankciókkal is fellépett az ICC ellen, amit az előző magyar kormány is lelkesen támogatott. Azt, hogy Orbán Viktorék az amerikai adminisztrációhoz hasonló állásponton voltak a bírósággal kapcsolatban, az is jelzi, hogy Netanjahu az ellene érvényben lévő elfogatóparancs ellenére Magyarországra látogatott, sőt, a még fideszes többségű parlament arról is döntött, hogy Magyarország kilép az ICC-ből. A már tiszás kétharmad azóta leállította a kilépési folyamatot.
Az ICC 2002-ben jött létre a háborús bűnök, a népirtás és az emberiesség elleni bűnök feltárása céljából. Az Egyesült Államok nem tagja a bíróságnak. A törvényszék elleni szankciók ugyanakkor még nem tekinthetők teljesen lefutott kérdésnek, lévén, hogy augusztus 11-én négy nagy amerikai emberi jogi szervezet is beperelte miattuk a Trump-kormányzatot, mivel álláspontjuk szerint az ICC szankcionálása alkotmányellenes.
