Úgy tűnik, nem mondott igazat a világ egyik leggazdagabb embere, amikor arról beszélt: semmi köze a Starlink korlátozásához.
Elon Musk, a SpaceX vezére vetette fel először Donald Trumpnak, hogy korlátozzák a Starlink katonai változatának, a Starshieldnek a sebességét Ukrajnában – értesült a brit Telegraph több forrásból.
Mint arról a HVG is beszámolt szerdán, ukrán bevetéseket kellett elhalasztani a korlátozások miatt, mert az ukrán erők nem kaptak erről előzetes figyelmeztetést. A technológia elengedhetetlen Ukrajna navigációs, kommunikációs és vezetés-irányítási rendszerei számára.
Elon Musk a napokban arról beszélt, nem a SpaceX, hanem az amerikai hadsereg csavarta le a szolgáltatást Ukrajnában, a Telegraph cikke alapján azonban ez az állítás így korántsem állja meg a helyét:
a lap szerint Musk kezdeményezte a korlátozást, Trump jóváhagyta, a Pentagon pedig végrehajtotta.
A Rasszvetre keresztelt orosz műholdas rendszer erősen korlátozott időtartamban ugyan, de már most képes Ukrajna felett jelet küldeni, 2027-re pedig megugorhat ez a képessége, és már alkalmas lehet katonai célú felhasználásra.
A Starshieldet többek között nagy sebességgel repülő drónok kommunikációjára használják; a korlátozás állítólag körülbelül 160 km/órára fogta vissza a rendszert, ami gyakorlatilag ellehetetlenítette egyes, ennél jóval gyorsabban repülő orosz sugárhajtású drónok és rakéták elfogását. Oroszország ebből közvetlenül profitált, és csak kedd éjjel 39 ballisztikus rakétát indítottak, ami miatt mintegy 600 ezren maradtak áram nélkül Ukrajnában.
A korlátozásokat az elemzők közvetlenül az amerikai-orosz dízelmegállapodásra vezetik vissza, miszerint Moszkva év végéig 2-2,5 millió tonna gázolajat szállíthat le az amerikai és a világpiacra, aminek érdekében az Egyesült Államok felfüggesztette az Oroszország elleni új szankciós csomagot is.
Donald Trump egyben arra szólította fel Ukrajnát, hogy fejezze be az orosz finomítói kapacitások elleni támadásait, mert az felveri az üzemanyagárakat – arról azonban hallgat, hogy a kőolaj világpiaci ára éppen a márciusban indult, eredetileg két hetesre tervezett amerikai-iráni háború miatt lőtt ki 100 dollár fölé, ugyanis Irán válaszul lezárta a Hormuzi-szorost, amelyen a világ kőolajforgalmának több mint 20 százaléka haladt át békeidőben.
Ha nem javul meg Trump és Zelenszkij viszonya, akkor Kijevnek nagy valószínűséggel engednie kell. Trump szégyenbe hozza Amerikát, amikor dízelre cseréli a demokráciát. Hamarosan az amerikai elnök minden útja Pekingbe vezet. Ha Trump elveszti a Képviselőházat, de megtartja a Szenátust, akkor béna kacsa lesz, ha a Szenátus is elesik, akkor döglött kacsa. Témák és vélemények a világsajtóból.
