Megfosztotta szavazati joguktól az örményeket Oroszország az általa vezetett biztonsági szervezetben

Tovább távolodik egymástól Oroszország és Örményország, miután az oroszok megfosztották az örményeket a szavazati joguktól a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében (CSTO) – írja a The Moscow Times.

A CSTO-t a Szovjetunió hat utódállama, Oroszország, Örményország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán alapította meg 2002-ben. Ez a szervezet a tagországok közt egyaránt biztosít kölcsönös katonai védelmet, és garantálja, hogy az országok nem támadják meg egymást.

A szervezetben Örményországnak betonbiztos helye volt, egészen 2023-ig, Hegyi-Karabah visszafoglalásáig. Ezt követően a Nikol Pasinján vezette kormány elkezdett az EU-hoz közeledni, miközben az örmény társadalom jelentős része az orosz biztonsági garanciák kudarcaként élte meg, hogy Moszkva nem védte meg Örményországot az Azerbajdzsánnal folytatott konfliktusokban.

Örményország 2024 februárjában jelentette be, hogy befagyasztják tagságukat a CSTO-ban, és nem fizetik a tagsági díjat. Csütörtökön pedig – a tagsági díj befizetésének hosszas hiánya miatt – az oroszok vezette szervezet megfosztotta az örményeket a tanácsbeli szavazati joguktól.

Taalatbek Maszadikov főtitkár ugyanakkor hangsúlyozta, ez a lépés nem jelenti, hogy érvénytelenítenék Örményország tagságát, tehát ha úgy döntenek, van visszaút az örmények számára.

A kelet és nyugat közt fekvő Örményországról itt írtunk részletesen:

Örményország Európa felé fordul, de hosszú az orosz árnyék

Rendőrkordonok minden sarkon, lezárt utcák, szirénázó konvojok és egymás után érkező európai vezetők: Jerevánban a hétfői EPC-csúcs nemcsak diplomáciai esemény, hanem látványos üzenet is Moszkvának. Örményország most Európa felé fordítja arcát, miközben energiában, biztonságban és gazdaságilag továbbra is mélyen ki van szolgáltatva Oroszországnak.