Egy kutatás során az emberi vérminták mintegy 80 százalékában találtak műanyagszennyezést.
Hatalmas mennyiségű műanyaghulladék kerül a környezetbe, a szennyezés a Mount Everest csúcsától az óceáni élővilágig a bolygó minden területét érinti, ezért elkerülhetetlen, hogy az áltatunk fogyasztott élelmiszerekkel és vízzel mikroműanyagok kerüljenek a szervezetünkbe. Egy kutatás kimutatta, hogy a vizsgált emberi vérminták mintegy 80 százalékában megtalálhatóak a műanyagszemcsék – írja a The Guardian.
Az Environment International című folyóiratban publikált vizsgálat során 22 névtelen, egészséges felnőtt donor vérmintáját elemezték, a minták közül 17-ben találtak műanyagrészecskéket:
A kutatásban a 0,0007 milliméteres műanyagrészecskéket vizsgálták, és a vérminták egy része két vagy háromféle műanyagot is tartalmazott. Azért, hogy véletlenül se szennyeződjenek a minták, acélból készült fecskendőtűket és üvegcsöveket használtak.
Az újrahasználat árnyoldala, hogy az eszközeinket gyakrabban kell cserélnünk
Évente akár több tízezer műanyagrészecskét fogyasztunk el, ez nem újdonság, azonban az aggodalomra ad okot, ha ezek valóban már a vérünkben is megtalálhatóak – mondta el a hvg.hu-nak Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország regionális vegyianyag-szakértője. Hozzátette,
a mikroműanyagok a levegővel, az ételekkel, italokkal kerülhetnek a szervezetbe, de nehéz meghatározni, hogy pontosan honnan és mennyi. Míg a részecskék egy hányada áthalad a szervezetünkön, az jelenthet gondot, ha megakadnak, és például gyulladást okoznak.
Simon Gergely szerint a műanyagszennyezés egy részét nem is tudjuk kiküszöbölni, hiszen például a házi porban is rengeteg műanyag van, és egy nem tisztított szoba levegője is rendkívül káros lehet. Ez ellen a gyakori szellőztetéssel és a HEPA-szűrős porszívózással tehetünk.
A sokszor használatos műanyag ételtárolókat, cumisüvegeket, műanyagkulacsokat ha már feltűnően kopottak, cseréljük le
– tette hozzá Simon Gergely.
A szakértő azt is tanácsolja, hogy vásároljunk saját vászonszatyorba és kerüljük a műanyagba csomagolt élelmiszereket, és az ebből készült ételtároló dobozok használatát.
A mikroműanyagok egészségre gyakorolt hatása egyelőre ismeretlen
Laboratóriumi kutatások szerint a mikroműanyagok károsítják az emberi sejteket, miután megtapadhatnak a vörösvérsejtek külső membránján és korlátozhatják azok oxigénszállítási képességét. Állatkísérletek is bebizonyították, hogy vemhes patkányok tüdején keresztül gyorsan átjutnak a részecskék a magzatok szívébe, agyába és más szerveibe.
Szakértők szerint ezért az eddiginél kiterjedőbb kutatásokra van szükség azzal kapcsolatban, hogy a mikro- és nanoműanyagok hogyan hatnak az emberi szervezet folyamataira. A tanulmány készítője szerint azt is egyre sürgősebb kideríteni, hogy a mikroműanyagok képesek-e átalakítani a sejteket és indukálnak-e rákkeltő folyamatokat.
Ráadásul, a csecsemők a legveszélyeztetettebbek, hiszen a székletükben tízszer több mikroműanyag található, mint a felnőttekében, ezért különösen aggasztó, hogy a műanyag palackokkal táplált csecsemők naponta több millió mikroműanyag-részecskét nyelnek le.
(Képünk illusztráció)
A kegyelmi botrány után is trükköznek a gyermekvédelemben a számokkal, hogy Orbán Viktor elmondhassa, vállalható az állami gondozás állapota. A családjukból kiszakadó gyermekek ezt először a túlzsúfolt, eszköztelen befogadóotthonokban tapasztalják meg.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ról, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Mindenki azt találgatja, hogyan alakul a szombati Pride. Nemzetközi lapszemle.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A többi uniós ország megvan Orbán nélkül is, legalábbis egy bizonyos pontig.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast új adásában.
