A szingapúri hatóságoknak szokatlan problémájuk támadt: a vidrapopuláció robbanásszerű növekedése – írja a Guardian. Az elmúlt hónapokban az emlősök és az emberek közötti interakciók megnövekedett száma miatt a Nemzeti Parkok Igazgatósága (NParks) azon dolgozik, hogy a sziget 170 vidráját áttelepítse a lakott területektől távolabbra, és vidrabiztossá tegye az emberek otthonait.

Szingapúr simaszőrű vidrapopulációja 2019 óta több mint kétszeresére nőtt, nagyjából 17 család halászik tilápiára a vízfolyásokban, alszik a hidak alatt és pusztítja a magán halastavakat és ritkán, de emberekre is rátámad a közparkokban. „Nem félnek, és a merészebb családok egyszerűen elsétálnak mellettünk” – mondta N. Sivasothi, a Szingapúri Nemzeti Egyetem biológiai tudományok tanára. „Nincs olyan hely Szingapúrban, ahol teljesen el lennénk szigetelve a vidrák elől”.

Az NParks 2020-ban 208 állampolgári bejelentést kapott a vidrákról, majd 2021-ben 305-öt, és idén augusztusig már több mint 300-at. Bár a legtöbb bejelentés észlelés, a vidrákról ismert, hogy fenyegetettség esetén támadnak. A múlt héten Sivasothi és az NParks, vadvilági szakértőkből és civil vidrafigyelőkből álló vidra-munkacsoportja befejezte a sziget első áttelepítését a város Seletar negyedében lévő egyik birtokon.

A közel egyhetes küldetés során hat vidrát kellett előcsalogatni a gyalogosjárda alatt ásott rejtekhelyükről, és egy meg nem nevezett, természetes táplálékforrásokkal rendelkező helyre költöztetni őket. A vidrák hónapok óta látogatták a birtokot, hogy halat zsákmányoljanak a tavakból, és Sivasothi elmondása szerint egyszer egy éjszaka alatt 10 házat is megrohamoztak. Aztán a családnak kölykei születtek, és egy forgalmas út mellett telepedtek le, ami potenciális veszélyt jelentett a vidrák és az emberek számára egyaránt.

Tan Kiat How, Szingapúr nemzeti fejlesztésért, kommunikációért és tájékoztatásért felelős minisztere a Facebookon azt írta, hogy a művelet „zökkenőmentesen” zajlott, és felszólította a szingapúriakat, hogy ne közelítsék meg és ne etessék az állatokat.

A vidrapopuláció az 1980-as évek óta, amikor Szingapúr elkezdte megtisztítani a vízfolyásokat, újraéledt. Számuk részben azért emelkedik, mert a vidrákat nem fenyegeti jelentős veszély más ragadozók részéről, és csak a város északnyugati részén található vizes élőhelyen, a mangrove-erdőkben találkoznak krokodilokkal. A halpopulációk is növekedtek, mivel a vízfolyások kevésbé szennyeződtek és bőséges táplálékot biztosítanak. A vidrák egyre gyakrabban jelennek meg a városi utcákon is. Alkalmanként ez a jelenlét fenyegetővé válhat. Tavaly egy Szingapúrban élő brit férfi azt mondta, hogy „azt hitte, meg fog halni”, amikor egy vidrafalka üldözőbe vette a Botanikus Kertben, a földre teperte és néhány másodperc alatt 26-szor megharapta. Hónapokkal korábban egy 77 éves férfit haraptak lábon a Kallang folyó közelében végzett reggeli edzése közben.

Az ember és a vidra közötti interakciók más epizódjai kevésbé súlyosak voltak. A River Valley területén egy társasházi tornyot látogattak meg, ahol a vidrák koi pontyokat loptak maguknak, és a medencében hancúroztak, míg egy templom arról számolt be, hogy egy hasonló incidens során közel 100 halat ettek meg. „A lelkész csak viccelődött, hogy most már kevesebb koi van” – írta egy Facebook-felhasználó.

Amellett, hogy megeszik a koikat – amelyek drágák lehetnek, egy háztulajdonosnak 64 000 dollárjába kerültek –, arról is ismertek, hogy megállítják a forgalmat. A helyi „vidrafotósok” elkötelezettek abban, hogy megörökítsék az észleléseket a népszerű közösségi oldalakon. Az NParks azt tanácsolja az embereknek, hogy tartsanak biztonságos távolságot, és tartózkodjanak az állatok megérintésétől vagy sarokba szorításától, különösen, ha kölykök vannak a közelben.