Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban szinte ezresével indulnak a klímaperek az államok és nagyvállalatok ellen, Magyarországon viszont még sosem volt példa ilyesmire. Pedig az éghajlatváltozással és annak következményeivel foglalkozó Másfélfok szerint ágazati szabályok alapján már most is sikeresen lehetne perelni a magyar államot.

A 2016-os Párizsi Megállapodást aláíró államok jogilag kötelező érvényű vállalást tettek arra, hogy az éghajlatváltozást mindenképpen 2 Celsius fok alatt tartják, és törekszenek a 1,5 Celsius fokra. Ez alapján a megállapodást ratifikáló államok most bíróság előtt is előtt is kötelesek felelni a végrehajtásáért, ha valaki kellő kreativitással perbe fogja őket.

A jelenlegi magyar jogszabályok amellett, hogy nem elégségesek a Párizsi Megállapodás teljesítéséhez, a jelen hibáit és a megoldás terhét leginkább a jövő generációira tolnák át a gyakorlatban a Másfélfok szerint. Ez pedig nem felel meg a magyar alkotmánynak sem, amely előírja a generációk közötti igazságosság elvét. A klímaperek jelentős része hasonló okokból egyébként külföldön emberi jogi alapon zajlik.

Bár a magyar klímatörvény is az Alkotmánybíróság előtt van, a hatalmi ágak szétválasztása miatt a testület a Másfélfok szerint nem tud erősebb klímatörvényt kikényszeríteni az Országgyűlésből. Ennek ellenére azt írják, az Alkotmánybíróságnak kulcsszerepe lehet abban, hogy milyen alaphangot ütnek meg majd a klímaváltozáshoz kapcsolódó jövőbeli perek és jogszabályok.

Egységes klímajog híján, alapjogi perek mellett elsősorban ágazati szabályok (energiahatékonysági támogatások elköltése, környezetvédelmi hatósági döntések, versenyjog, beruházásvédelem, stratégiák megvalósításának a kötelezettsége) alapján lehetne sikeresen perelni a magyar államot. Ehhez a klímaszervezet itt közzétett tanulmánya szerint „kreatív ügyvédekre és bátor bírókra van szükség, akik képesek új, eddig nem alkalmazott jogi érveket megalkotni és elég bátrak az alkalmazásukhoz.”