A Kongói Demokratikus Köztársaságban történt súlyos áradások után több mint 5500 embert még mindig eltűntként tartanak nyilván.
Május 4-én, csütörtök éjszaka nagy mennyiségű eső zúdult az afrikai ország keleti részére, Dél-Kivu tartományra, ahol folyók léptek ki a medrükből, földcsuszamlások voltak, amelyekben számos ház összedőlt. Ez az ország történetének egyik legsúlyosabb természeti katasztrófája.
A földcsuszamlások a Dél-Kivu tartományban található Kalehe közelében fekvő falvakban pusztítottak, ahol a hatóságok holttestek tömegére bukkantak, sok közöttük a nő és a gyerek. Eddig összesen 411 ember holttestét találták meg, és legalább 5525 embert eltűntként tartanak nyilván.
A mentési munkákat azonnal megkezdték, a katasztrófavédelem és a vöröskereszt igyekszik szállást biztosítani azoknak, akik fedél nélkül maradtak. A vöröskereszt munkatársai szerint nincsenek meg a szükséges felszerelések az otthon nélkül maradt és sebesült emberek ellátásához. A kongói kormány illetékesei, köztük több miniszter, részt vesznek a humanitárius segélynyújtás és a katasztrófavédelem koordinálásában.
A jelenlegi csapadékos időszak várhatóan május végéig tart, a megáradt folyók a szomszédos országokban is súlyos károkat okoztak; Ruandában 127, míg Ugandában hat ember vesztette életét.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
