Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
A mindenkor hatályos jogszabályi környezet határozza meg, mi a dolga egy hulladékkibocsátónak, azt azonban ő maga találja ki, hogy mit kezd azokkal az anyagokkal, amelyek már nem forgathatók át a rendszerbe további használatra. Ha van rá mód, valamilyen formában át tudja adni ezeket olyan alvállalkozónak, amilyen például – hogy haza beszéljek - az ALTEO, amelyik képes tovább használni őket. Ellenkező esetben hulladékká válnak, és ilyenkor a hulladékkibocsátó feladata besorolni ezeket a hulladékáramok kategóriáiba.
Akadnak olyan anyagáramok, amelyek a használatot követően, illetve hulladékstátuszban is értékesek: az elektronikai hulladékokból például egyebek mellett rezet és aranyat lehet kinyerni, az újrahasznosított papír értéket képvisel egy papírgyár számára, a begyűjtött sütőolajból pedig biodízel készül. Ezekkel konkrétan pénzt lehet keresni, sőt, akár komoly átbevétele is származhat belőlük az ipari kibocsátóknak. Ezzel el is mondtuk a lényeget: mivel korántsem mindegy, milyen tételek jelentkeznek az árbevétel soron, ezért a cégeknek elemi érdekük szelektíven gyűjteni. Azoknál a vállalatoknál, ahol ezt tényleg komolyan veszik, ez az érdekérvényesítő képességben is megmutatkozik, és akár odáig is elvezethet, hogy például egy áruházlánc szállítókat és hasznosítókat tendereztet a hulladékokra.
Tapasztalataink szerint az érdekeltséget a kinyert másodnyersanyagok saját jogon történő hasznosításában, de ha nem, akkor a végfelhasználók, közvetlen öntödei és kohós beszállítóknak értékesítésben is meg lehet teremteni.
Azon túl, hogy vállalati fronton nagyon hatékonyan működnek, az anyagi ösztönzők a tudatosságot is javítják. Ráadásul a lerakóba kerülő hulladék mennyiségének csökkentése, az anyagában történő hasznosítási arány növelése nem csupán a költség- és a bevételi oldalra hat kedvezően: a fenntarthatóság szempontjából is előnyös. És ez ugyanúgy kiterjedhet a gyártási selejtekre, az ipari fémhulladékokra, mint az elavult üzemek, ipari berendezések, gyártósorok, használaton kívüli technológiák helyszíni bontására, az ezzel képződő veszélyes- és nem veszélyes hulladékok elszállítására, teljes körű kezelésére, hasznosítására, ártalmatlanítására.
A cél az, hogy minél kevesebb anyag végezze a lerakókban: erre irányul a mostani EU-szabályozás is, amelynek mentén a magyarországi koncesszió is kialakult. Ez lényegében egyetlen rendszerbe szervezi a hatálya alá tartozó hulladékáramokat. Jelenleg a magyarországi települési szilárdhulladék begyűjtésére és kezelésére terjed ki a hatósugara, ám a feldolgozói kapacitások bővülésével és kiszélesedésével a fókusz tágabb lehet, új hulladékáramok is megjelenhetnek a színen. A modern hulladékgazdálkodásban állandóan változnak, alakulnak az anyagáramok, és ez kiemelten érinti az elektronikai szegmenst: ahogy fejlődik a technológia, másfajta feldolgozási, újrahasznosítási folyamatokra van igény.
Az otthonokra vagy az ipari létesítményekre szerelt napelemekről egyelőre kevés szó esik ebből a megközelítésből, pedig ezek is károsodhatnak, megsérülhetnek, vagy lejár a szavatossági idejük, amikor valamit kezdeni kell a hulladékkal. Ugyanígy készülni kell a lítiumionos akkumulátorokra is, különösen amiatt, hogy ezen a téren Magyarország nagyhatalmi pozícióra tör. Itt a gyártás melléktermékét és selejtjét is kezelni kell, és ahhoz, hogy koncentráltan rendelkezésre álljanak az ezekhez szükséges feldolgozási kapacitások, az elkövetkező években át kell alakítani a hulladékgazdálkodást. Ez annak fényében nem lesz könnyű, hogy előbb a pandémia, majd az energiaválság egyaránt elég komoly akadályokat gördített a hulladékhasznosítási kapacitások elé.
A jövőben még inkább oda kell figyelnünk a hulladékainkra, még inkább meg kell találnunk vagy ki kell fejlesztenünk azokat a technológiákat, amelyek képesek ezeket feldolgozni, értékessé tenni. Ez teljesen más mentalitást követel meg a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet az elkövetkező egy-két év meg fog rostálni: tisztulás várható a szakmában éppúgy, mint a technológiai fejlesztésben, az anyagáramokban, és a hulladékgazdálkodás zöld szempontrendszerének érvényre juttatásában is. A jövőt folyamatosan változó anyagáramstruktúrára kell építenünk, ami minden korábbit felülmúló rugalmasságot kíván meg mind a hasznosítási kapacitásokat, mind pedig a fel-feltűnő lehetőségeket illetően.
A szerző az Alteo fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettese
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát. Nem tudja megvédeni légterét, és esélye sincs arra, hogy ehhez szükséges eszközöket szerezzen be. Izrael pedig csak azért áll le, mert Donald Trump úgy akarja.
A magyar miniszteri biztos jelezte, hogy szó sem lehet a tárgyalások felfüggesztéséről.
Magyar Péter mentelmi jogát három ügyben kérte ki a magyar ügyészség, az Európai Parlament Jogi Bizottsága pedig mindhárom ügyet a keddi napirendjére tűzte, sőt, az érintettet is meghallgatták.
Andrejszki Richárddal, a Chef Market tulajdonosával beszélgettünk annak kapcsán, hogy cége a Culinaris új tulajdonosa lett.
A független képviselő szerint a telek a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett területén fekszik.
