A több száz kanadai erdőtűz füstje, amely már az Egyesült Államok egy részét is beborította több mint 75 millió embert veszélyeztetve, június elején megérkezett Európába is. Ahogy akkor írtuk, a norvégiai Éghajlat- és Környezetkutató Intézet (NILU) tudósai nagyon érzékeny műszerekkel tudták kimutatni a füst növekedését, majd előrejelzési modellezéssel igazolták annak eredetét.

Azóta az Európai Unió Copernicus légkörfigyelő szolgálata is közzétette az adatait, amelyből az derült ki, hogy még korábban, már május 23-án elérte a kanadai erdőtüzek füstje a kontinensünk északi részét.

Két nappal később, május 25-én pedig a Copernicus Sentinel-3 műholdak egyikének sikerült is megörökítenie a Norvégia, Svédország és Dánia feletti füstfelhőt. Erről az alábbi képet osztották meg:

Nem szokatlan, hogy az erdőtüzek füstje nagy távolságokat tesz meg. 2020-ban a kaliforniai erdőtüzek füstjét észlelték az egyik, mélyen az északi sarkkörön belül található norvég szigetcsoporton.

Az erdőtüzek füstjének káros éghajlati hatásai vannak, például azért, mert korom rakódik le a hóra és a jégre, a felszín így több hőt képes elnyelni, ez pedig felgyorsítja az Északi-sarkvidék felmelegedését. A körforgás ördögi: az Északi-sarkvidék már most is mintegy négyszer gyorsabban melegszik, mint a világ többi része, aminek globális következményei vannak, többek között az olyan szélsőséges időjárási események, mint a hőhullámok, az erdőtüzek és az árvizek.

Sötétség, feszült csend és tábortűzszag uralkodik New Yorkban

Magyarországon is enyhén megnőhet a háttérszennyezés, illetve a naplementék, napkelték színének változásából lehet következtetni majd a hatásra.