Felhősödő hálózatok - hova lesznek az adatok a gépünkről?

A virtualizációs technológia ma már nem újdonság, s bár kétségkívül logikus, s a hatékonyságot előtérbe helyező módszerről van szó – amely napjaink megszorításokkal küzdő világában kulcsfontosságú – egyelőre legfőbb előnyei még kihasználatlanok. Egy gyökeresen új megközelítés segítségével azonban a jövő informatikai vállalkozásainak alapkövévé válhat. Mi a különbség és az összefüggés a virtualizáció és a "cloud computing" között? Összeállításunkból kiderül.

A cloud komoly átalakulást eredményezhet az IT-iparban, Bátorfi Zsolt szerint ugyanis egyre több olyan online fogyasztói szolgáltatás jöhet létre, amelyeknek egyes elemeit – vagy akár teljes egészét – nem érdemes külön kifejleszteni, hanem a már meglévőekkel érdemes integrálódni. A cloud operációs rendszer ezt lehetővé teszi, ugyanis nem csak egy informatikai platformot, futási környezetet nyújt, hanem olyan "építőkockákat", mint például kommunikációs alkalmazások, média szolgáltatás, hitelesítési modul, illetve alkalmazás-integrációs szolgáltatások. Ezek segítségével a vállalatok tovább csökkenthetik a költségeiket.

"Durván fogalmazva a közműszerű működés mellett a cloud technológia alkalmazáslogikát is ad" – magyarázta Bátorfi Zsolt. "Az adatközpont a hardver-erőforrások gyűjteménye egy fizikai helyen, de a felhő segítségével a szolgáltató az ügyfelei számára folyamatos rendelkezésre állás mellett csaknem végtelen kapacitást tud biztosítani. Ezt többek között az teszi lehetővé, hogy a virtualizáció használatával még karbantartás idején sem szünetel a szolgáltatás, a virtuális gépeket ugyanis egyszerűen 'átmásolják', migrálják egy éppen igénybe vehető szerverre."

A cloud környezet napjaink energiaközpontú, a zöld technológiákat előtérbe helyező IT-környezetében ideális megoldásnak tűnik, a dinamikusan adaptálódó rendszernek köszönhetően ugyanis, ahogyan nagy terhelés esetén többletkapacitást tud igénybe venni, alacsony szintre is képes "visszahúzódni", vagyis ha csökken a kapacitásigény, akkor egyes gépeket, processzorokat – amelyek éppen nem vesznek részt a rendszer működtetésében – lekapcsol, ez pedig megmutatkozik az energia-felhasználásban is.

Bátorfi Zsolt szerint a jövő nagyobb szabadságot, rugalmasságot hoz majd, a fizikai határokon átlépő technológia segítségével ugyanis átláthatóbbá válik az IT-üzemeltetők számára is, hogy saját rendszerük milyen feladatok ellátására képes, miket kell kiszervezni, s mindez pontosan, mennyibe kerül. A nagyobb rugalmasság azt eredményezi, hogy a szervezetek, cégek optimalizálhatják anyagi forrásaik felhasználását, gyorsabban és hatékonyabban tudnak majd új szolgáltatásokat elindítani. Ezen túl nem lesz szükség – legfeljebb nagyon speciális esetekben – a leendő futási környezet, illetve az ehhez szükséges kompetenciák fejlesztésére, fenntartására, ugyanis ez a problémakör a fejlesztőcégek szempontjából szinte teljesen megszűnik. Nem kell foglalkozni azzal, hogy a rendszer igényeire folyamatosan ügyelni kelljen, mivel a fenti módszereknek köszönhetően ez dinamikusan, fennakadás nélkül igazodik az éppen aktuális terheléshez.

"A cloud technológia megjelenésével sok értékes új rendszer fog létrejönni" – jósolta Bátorfi Zsolt. "Most jöhet el igazából a Web 2.0-s cégek, illetve a fejlesztéssel foglalkozó vállalatok kora, amikor újra érdemes lesz progresszív, értékes rendszereket fejleszteni. Most még elég egyszerű oldalakat, szolgáltatásokat hoznak létre, ám mostantól sokkal nagyobb mértékben és sokkal gyorsabban tágulhat a spektrum. A cloud technológia új terek teremtéséről szól, amire szükség is van, mivel a web által jelenleg kínált lehetőségek kezdenek beszűkülni."

Akadnak a technológiának ellenzői is. A cloud computing alatt ugyanis nem feltétlenül csak a fentiekben vázolt üzleti modellt értik, hanem azt a koncepciót is, hogy míg magunk a világban szabadon járunk-kelünk, adatainkat – e-mail, naptár stb. – is bármikor, bárhonnan elérhetjük. Ezt például a Google palettájáról ismerhetjük, de már számos olyan szolgáltatást is találni az interneten, ahol böngészőnkön keresztül komplett virtuális irodát tarthatunk fenn (Jooce, Zoho).

Richard Stallman a Nagy Testvér eljövetelét látja a cloud computingban © stallman.org

Richard Stallman, a Free Software Alapítvány elnöke és a GNU nyílt forráskódú operációs rendszer kifejlesztője szerint az ehhez hasonló megoldások csapdát állítanak a felhasználóknak, akik a zárt rendszerekbe bejelentkeznek, használják azok szolgáltatásait, ám az idő múlásával ez egyre többe fog nekik kerülni. A Guardiannek nyilatkozva Stallman elmondta, szerinte csupán marketinghúzásról van szó. Az 55 éves szakember szerint az emberek akkor járnak jól, ha saját gépeiken tartják az adataikat.

A Web 2.0 egyik alapköve, a felhasználók által létrehozott tartalom (user generated content), éppen azon alapul, amit a netezők feltöltenek, megosztanak a többiekkel. Ez azonban sok esetben személyiségi jogi és adatvédelmi kérdéseket vet fel – lásd A Google lehet a következő Nagy Testvér című írásunkat.

A fentiekben vázolt üzleti modell azonban nem más, mint egyszerű szolgáltatás, amely az informatikai erőforrások felhasználását hatékonyabb, rugalmasabb módon teszi lehetővé, szem előtt tartva a jelenlegi gazdasági helyzetben a döntéshozók számára olyan lényeges szempontokat, mint a költség- és energia-hatékonyság.