Mi történik, amikor különböző hátterű embereknek közösen kell megoldásokat keresniük Európa fontos problémáira? Az Európai Bizottság polgári vitacsoportjai az élelmiszer-pazarlástól a virtuális világokig számos kérdésben fogalmaztak már meg ajánlásokat. Most azt tekintjük át részletesebben, hogy ezek közül melyek jelentek meg későbbi uniós intézkedésekben, illetve milyen egyéb módon alakulhat a javaslatok utóélete.
Idén tavasszal pedig sem forradalom, sem rendszerváltás nem történt a politológus szerint.
Évtizedekbe telik, amíg sikerül helyreállítani a bizalmat egy olyan országban, amely először elzavarta a zsarnokot, majd visszahelyezte hivatalába.
A lap publicistája, Hans Rauscher azt vizsgálja, hogy mit árulnak el a liberális demokrácia ellenálló képességéről a világban mostanában tartott választások.
Amerika lassan kiizzadhatja magából a lázt, a franciáknál és a németeknél azonban még csak most kezd magasra szökni, miközben akár véletlenül is kitörhet egy újabb háború. Nemzetközi lapszemle.
Az új alkotmányozási folyamatban, a választások után fontos, hogy a választók közéletileg aktívak maradjanak, hogy részt kérjenek és kapjanak a hatalomból.
A New York Times háromszoros Pulitzer-díjas Közel–Kelet-szakértője a trumpi Amerika szenvedő alanyaként megemeli a kalapját két régi barátja előtt, akikkel az Athéni Demokrácia Fórumon találkozott.
Európában már csak Németországban létezik tiszta formájában a keresztény és szociáldemokrácia, azonban a német pártállam válságban van. A Neue Zürcher Zeirtung főszerkesztője szerint ez is lehetőség a demokrácia számára, a pártok pedig nem számítanak.
Gideon Rahman biztosra veszi, hogy Európában ki fog tartani a politikai közép, és noha baj van mind a németeknél, mind a franciáknál, nem történik meg az, ami az 1930-as években.
A Princetoni Egyetem szociológiaprofesszora a Der Standardnak adott interjúban kifejtette, hogy a politikában a régi bal–jobb felosztás egyre kevésbé érvényes. Az az ember, aki legyőzte a nemzeti-populista Orbán Viktort, megmutatta, hogyan lehet sikeres egy irányváltás.
Az Európai Parlament kedden, a demokrácia nemzetközi napján fogadta el az Európai Uniós Demokrácia Pajzsról (EUDS) szóló jelentést. A képviselők szerint az uniós tagállamok önállóan már nem képesek megfelelően kezelni a külföldi információs manipulációt, a dezinformációt, a kibertámadásokat és a választásokba történő beavatkozást, ezért közös európai fellépésre van szükség.
A Georgiai Egyetem professzora, a politikai szélsőségek és a populizmus ismert kutatója arra figyelmeztet a The Guardianben, hogy fogy az idő, amíg még meg lehet fékezni a szélsőjobbot, ezért a földrész liberális pártjainak sürgősen taktikát kell változtatniuk.
A fűt-fát ígérgető, aztán magukat a hatalomba beásó populistákkal szemben a demokratáknak nem elég konkrét eredményeket felmutatniuk, sokkal erőteljesebben kell foglalkozniuk a felelősségre vonással is.
Magyarország és Lengyelország mutatja, hogy meg lehet szabadulni a tekintélyuralmi rendszerektől, ám csak azután jön a nagy feladat, ha már leváltották a demokrácia ellenségeit.
Az új miniszterelnök igyekszik lebontani a menesztett Orbán tekintélyuralmi rendszerét, ami sokaknál bejön, de nem mindenkinél – írja Markus Schönherr, aki Bécsből, illetve Pozsonyból foglalkozik Közép-Európa fejleményeivel.
Radnai Márk azt írta, azt ígérték a kampányban, hogy közösen írják majd a társadalommal Magyarország jövőjét, ehhez viszon folyamatos párbeszédre van szükség.
Vajon a magyar vagy a kínai modell lesz uralkodó? – teszi fel a kérdést a Project Syndicate-en Helmut Anheier, Edward Knudsen és Joseph Saraceno.
A jogállamiság nem pusztán a gyenge kormányok intézménye, amelytől egy erős felhatalmazással, többségi támogatással bíró kormány eltekinthet.
A politikai elemző szerint ha a volt miniszterelnök valóban aggódott volna a magyar demokráciáért, biztosan nem utazott volna el a foci-vb-re. Emiatt viszont ma véget érhetett Orbán Viktor politikai mítosza.
A volt miniszterelnök egy fekete szív emojival üzent.
