A jelentést 420 képviselő támogatta, 220 ellenezte, 26-an pedig tartózkodtak. A magyar képviselők közül a Tisza Párt és a DK jelenlévő politikusai támogatták az előterjesztést, míg a Fidesz és a Mi Hazánk ellene szavazott.
Az Európai Parlament 2024 decemberében hozta létre a demokráciapajzzsal foglalkozó különbizottságot, amelynek feladata az európai demokráciákat fenyegető külső beavatkozások, hibrid támadások és összehangolt dezinformációs kampányok vizsgálata volt. A most elfogadott jelentés ennek a munkának a lezárása. A parlamenti álláspont a Bizottság által javasolt keretnél több ponton ambiciózusabb intézkedéseket szorgalmaz.
A jelentés központi eleme egy új uniós intézmény, az Európai Demokratikus Reziliencia Központjának létrehozása. A képviselők szerint ennek független „kiválósági központként” kellene működnie, amely összefogja a külföldi információmanipuláció és beavatkozás, valamint a dezinformáció elleni uniós fellépést. Az intézménynek világos hatáskört, önálló költségvetést és megfelelő erőforrásokat adnának, miközben az Európai Parlament ellenőrzését is biztosítanák. A cél nem újabb párhuzamos uniós struktúra létrehozása, hanem a már működő eszközök összehangolása.
A parlamenti jelentés Oroszországot tekinti az európai demokratikus rendszerek legfontosabb külső fenyegetésének. A képviselők szerint Moszkva a hagyományos információs műveletek mellett kibertámadásokkal, szabotázzsal, gyújtogatással, kémkedéssel és jelzavarás alkalmazásával is igyekszik gyengíteni az európai államokat. A jelentés ugyanakkor Belarusz, Kína, Irán és Észak-Korea szerepét is kiemeli.
A képviselők szerint szankciókkal kellene sújtani nemcsak a dezinformációt közvetlenül támogató szereplőket, hanem azokat is, akik segítik a meglévő uniós szankciók kijátszását. Az EP emellett elítéli az uniós tisztviselők, európai parlamenti képviselők és újságírók politikai indíttatású oroszországi „feketelistázását”.
A parlament szerint ugyanakkor a demokrácia védelme nem merülhet ki az orosz propaganda elleni fellépésben. A választások tisztaságát, a média függetlenségét, a civil társadalmat és az állampolgárok tájékozottságát is erősíteni kell.
A képviselők különösen fontosnak tartják az online tér védelmét. Új jogszabályok tömeges bevezetése helyett elsősorban a már meglévő uniós szabályok – köztük a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet és a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály – szigorúbb végrehajtását sürgetik.
Az online platformoktól azt várják, hogy hatékonyabban lépjenek fel a botok által végrehajtott választási beavatkozásokkal, a manipulált tartalmakkal és a demokratikus közbeszéd torzításával szemben. A jelentés készítői szerint a szólás- és tájékozódási szabadság védelme nem jelentheti azt, hogy automatizált külföldi hálózatok akadálytalanul manipulálhatják az európai választókat.
A választási infrastruktúrákat ezért kritikus infrastruktúraként kezelnék, miközben szigorúbb ellenőrzést vezetnének be a politikai célú kriptoadományoknál is. A képviselők fellépést sürgetnek a megtévesztő deepfake-ek és a csalárd politikai hirdetések ellen, valamint nagyobb védelmet a női politikusjelöltek számára.
A demokrácia védelmét a jelentés készítői összekapcsolják az európai stratégiai autonómiával is. Az EP szerint csökkenteni kell a kritikus ágazatok külföldi technológiáktól való függőségét, különösen az amerikai technológiai vállalatok termékei és a kínai hardverek esetében.
A képviselők ezért azt javasolják, hogy a kritikus infrastruktúrák fejlesztésénél nagyobb arányban részesítsék előnyben az európai gyártókat és szolgáltatókat, miközben a stratégiai nyersanyagok beszerzésében is megbízhatóbb partnerek felé kell fordulni.
A jelentés egyik fontos üzenete, hogy a demokráciák védelme nem kizárólag technológiai vagy biztonságpolitikai feladat. Az EP szerint hosszú távon legalább ilyen fontos a független média, az oknyomozó újságírás és a civil társadalom támogatása, valamint a média- és MI-műveltség fejlesztése.
A képviselők tartós uniós finanszírozást sürgetnek a szabad sajtó és az oknyomozó újságírás számára, továbbá nagyobb védelmet az illegális kémszoftverekkel szemben. A cél az, hogy a polgárok képesek legyenek felismerni a manipulációt, és válsághelyzetben is önálló döntéseket hozhassanak.
A parlament a társadalmi felkészültséget is növelné. Rendszeres, nagyszabású uniós szintű szimulációs gyakorlatokat javasol, és egy egész EU-ra kiterjedő riasztási alkalmazás létrehozását is felveti. A jelentés szerint akár február 24-e, Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziójának évfordulója is a „felkészültség európai napja” lehetne.
A jelentésről szóló keddi plenáris vitán Lakos Eszter, a Tisza EP-képviselője és a magyar néppárti delegáció vezetője is felszólalt. A politikus üdvözölte, hogy az Európai Parlament a Bizottság eredeti elképzelésénél ambiciózusabb szöveget fogadott el.
Lakos szerint önmagában nem elegendő a Kreml által irányított műsorszolgáltatók betiltása, ha az általuk terjesztett üzeneteket hazai médiumok továbbítják és erősítik fel. Ezért – mint fogalmazott – különösen fontos, hogy a társadalmi ellenálló képesség és a médiatudatosság a jelentés középpontjába került.
A magyar EP-képviselő a magyarországi helyzetet is élesen bírálta.
Magyarországon az elmúlt 16 évben az erőforrásokat leginkább a hazugságok terjesztésére fordították, nem pedig arra, hogy az embereket segítsék a szabad és önálló döntéshozatalban. Ezen változtatunk most
– mondta a plenáris vitában. A jelentés előadója, a svéd néppárti Tomas Tobé közben azt hangsúlyozta: a kezdeményezés nem a politikai véleménynyilvánítás szabályozásáról szól, hanem arról, hogy Európa megvédje demokratikus rendszereit a külföldi beavatkozástól. Szerinte az orosz botok, a külföldi beavatkozás és a választások manipulálása nem sorolható a szólásszabadság védelmi körébe.
Az EP keddi döntése egyelőre politikai állásfoglalás és ajánlás, nem önmagában új jogszabály. A parlament azonban ezzel világosabb és erősebb irányt szabna az Európai Bizottság és a tagállamok számára: az európai demokráciák védelmét nem pusztán a választások időszakában, hanem folyamatosan, az online térben, a médiában, a kritikus infrastruktúrákban és a társadalom egészében is erősíteni kell. A jelentés a Bizottság által létrehozott, illetve kialakítás alatt álló európai demokráciavédelmi keret továbbfejlesztéséhez ad parlamenti iránymutatást.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.
